A címben szereplő kérdésre a válasz természetesen nem. Úgy tűnik Tarlós István ezt nem tudja, mert a fővárosi közlekedési cég megmentésének egyik pilléreként ezt is említette a Népszabadság ma megjelent interjújában.
A járatritkítások hírére a hazai sajtó azonnal ráharapott. Szinte minden hírportálon megjelent Tarlós ötlete. Ezért a budapesti Fidesz-KDNP frakció közleményt adott ki nemrég, miszerint a járatritkítás nem hoz valós megtakarításokat a BKV számára. Így a frakció nem tudja azt támogatni. Ezzel újabb ütközést kénytelen átélni a főváros polgármestere, saját frakciójával szemben.
Korábbi cikkünkben már taglaltuk, milyen okok vezettek a BKV jelenlegi helyzetéhez. Ahol egy tévhitet is rendbe tettünk.
„Tehát a tömegközlekedés egy közszolgáltatás, ami nem működtethető kereskedelmi alapon, ezért nem is lehet veszteséges, csak alulfinanszírozott!”
Visszatérve a járatritkításokra. Az európai nagyvárosok közül az egyik legsűrűbb tömegközlekedési hálózatot használhatják a budapestiek. A legtöbb nagyvárosban nincs ilyen sűrű hálózat és követési idő. Igaz ezek a városok jobban el vannak látva kötöttpályás tömegközlekedési eszközökkel. Budapest nem csak járatsűrűségben rekorder, de a legöregebb járműparkkal rendelkező főváros címe is az övé. Főleg az autóbuszoknál látványos az amortizáció és a pénzhiány. Budapesten még mindig meghatározó városképi elem a több mint negyven éves konstrukciójú Ikarus 200-as család. Ezek között a buszok között akad olyan, amelyik már negyed évszázada koptatja a főváros aszfaltját. Az öreg Ikarusok értéke gyakorlatilag nulla. Nincsenek sokkal jobb állapotban a néhány éves Volvo buszok sem. Sok kocsiban felszakadt a padlóburkolat, néhányban, pedig úgy érzi az utas, mintha nem lenne a buszban lengéscsillapító. Már rég cserélni kellett volna. Az ilyen buszok bizony balesetveszélyesek. Tökéletesen mutatja be a TV2 2010 szeptemberi műsora a buszok állapotát. A helyzet ezen a téren azóta sokkal rosszabbra fordult.
Régóta hallani szakmai körökből, hogy igenis járatritkításra van szükség a fővárosban, de korántsem spórolási szándékkal. Ha lesz is járatritkítás, akkor az legyen a cél, hogy a nagyon rossz állapotban lévő és a végletekig elhasználódott eszközpark egy részét ki lehessen dobni. Az ezzel felszabaduló összeget, pedig a maradék járművekre fordítsák. Hogy mást ne mondjunk, alkatrészekre.
Ha ezzel egy kiszámíthatóbb és tisztább tömegközlekedést kapnánk, akkor a járatritkítás üdvözlendő dolog is lehetne. Sajnos inkább úgy tűnik, hogy a szakmai érvek helyett most is a nagypolitika fog dönteni. Így viszont már nem tudunk egyetérteni, ugyanis ha az nem lesz jelentős, akkor az, igazán kimutatható spórolást nem hoz. Ha lesz bármekkora teljesítménycsökkentés, ami nem hoz látható eredményeket, akkor az mindenképpen károsan érinti a főváros utazóközönségét.
Minden estre, ha a február 29-i fővárosi közgyűlésen megszavazzák a járatritkítást, akkor biztosan nagyon érdekes nyilatkozatokat hallhatunk a néhány éve még a ritkítások ellen kardoskodó Vitézy Dávidtól, a BKK vezérigazgatójától.
(fotók: szerző)
