Utolsó kommentek:

Ma is mentek gecizni? 2019.02.13. 13:00:32

"A korábban Ziu néven ismert szovjet gyár nem jutott az Ikarus sorsára, Trolza néven ma is termel."
Kéne szólni a franciáknak, akkor lehet pár év múlva ezt az üzemet is beszántanák. :)
Nekünk ez jutott a nagy nyugatból, a ruszkik szerencsésebbek voltak.

Bejegyzés: A trolibuszgyár

Fredddy 2019.02.12. 23:09:20

Vicces az álcázás a trolibusz-prototípusnál :)

Bejegyzés: A trolibuszgyár

Misenyka50 2019.01.25. 09:58:50

A cikk kicsit sántít. Tény, hogy az MJT kapott megbízást a 10 db "Bulacher busz" megépítésére. Az első darab elkészült, sőt ki is szállították a megrendelőhöz. A megrendelő nem a Karlsruhei Közlekedési Vállalat volt, hanem a környék egyik nagy Mercedes kereskedője. Azonban sem a vevő sem a végfelhasználó nem volt elégedett a busszal, s nem tudtak megegyezni az MJT-vel a kijavításban. Végül a megrendelő a Molitust kérte fel a javításra (átalakításra). A javított jármű átadása után úgy volt, hogy a Molitussal szerződnek a további 9 busz elkészítésére, azonban a megrendelő pénzügyi vezetése nem tartotta elég erősnek a Molitust a gyártás finanszírozására. Egy újabb magyar céget meg már nem mertek előfinanszírozni. Egy érdekes véletlen fordította a németek figyelmét a Molitusra. A Mercedes Kereskedő cég egyik prominens szakembere privát úton volt Budapesten a feleségével, s a várban meglátta az akkor ott közlekedő S91-es midibuszt. Szólt a feleségének üljön be egy cukrászdába, mert ő ezt a buszt meg akarja ismerni. Saját bevallása szerint két kört is ment az S91-essel s ezután kereste meg a Molitust. A kocsit 2013 júliusában adták át az akkori NABI kísérleti üzemben a megrendelőnek. Nagy valószínűséggel, ha akkor valamelyik magyar bank megfinanszírozta volna a gyártást, ma nem Solarisok futnának a bulachi vonalon és vélhetően az S91-esekből is több futna Németország útjain...

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

Ecsedi Gábor 2019.01.15. 21:51:08

Ezt a buszt érdemes lenne "leporolni" ha tényleg akarunk még valamit a Nemzeti Buszgyártási Startégia nevű betegségtől... Ja, hogy nem akarunk, csak a pénzt akarják kivenni ebből is. Akkor meg jó a Mészáros-csődprojekt.

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

Moszkvicsslusszkulllcs 2019.01.11. 18:49:56

@rezgaras:

Az anódon vagy katódon általában két típusú reakció szokott lejátszódni:

1.
A fegyverzetről a fém "eltűnik", leválik és átvándorol az elektrolitba (majd vissza).

2.
A fegyverzeten a színfém ott marad, de hol felvesz plusz atomot (tiszta fém helyett egy kovalens kötéses molekulává alakul át), ellenkező irányú esetben (pl. töltés helyett kisütés) meg leadja a többlet atomot (egy másik kémiai elemet).

Az első esetnél az a probléma, hogy az elemi fém nem egyenletesen rakódik vissza a fegyverzetre. Azt várná az ember, hogy a mélyedésekben előbb ülnek meg a fématomok, mint a huplikon. De nem: a lerakódó fém a huplik tetején válik ki. Emiatt úgynevezett dendridek (tüskék) képződnek. Ezeket úgy kell elképzelni mint a cseppköveket. Ezek a dendridek idővel belehatolnak a szeparátorba, és addig növekednek amíg teljesen át nem szúrják a szeparátort. Ekkor jön a rövidzár: hirtelen tönkremegy az akkumulátor, ezzel párhuzamosan erősen fel is melegszik).

A második esetben (a másik fegyverzeten) amikor az elemi atomok által alkotott rácsban molekulák telepednek meg, akkor hatalmas belső feszültségek keletkeznek, hiszen a molekulák térfogata nagyobb mint az elemi atomoké, más a rácstávolsága a két anyagnak. Ez idővel széttöri a rácsot apró darabokra, ami nyilvánvalóan nem jó, mert ezzel az elektronvezető képesség töredékére csökken, elmozdulnak a fémek a helyükről, satöbbi.

Ez a két probléma univerzális, mindenféle akkumulátorfajtára igaz. Így a lítiumakksik összes típusára is.
A dendridek ellen a legjobb védekezés, ha jó vastag szeparátort tesznek az anód és a katód közé, amit csak hosszú idő elteltével tudnak átszúrnia dendridek. Erre utal amikor azt olvassuk, hogy a Teslák akkumulátorpakkja nehéz, de hosszú az élettartama.
A másik végletet a mobiltelefongyártók (Samsung, iphone) mutatták be a kigyulladó, felrobbanó telefonjaikkal. Vékony szeparátor = jó fajlagos energiatároló képesség (könnyű akkumulátor) de rövid élettartam.

Amikor azt olvassuk, hogy mindenféle különleges fémekkel szennyezik a fegyverzetet az valószínűleg a rácsszerkezet széttöredezésének megakadályozása céljából történik. Amikor azt olvassuk, hogy a Nissan Leaf-ben gyorsan csökken az akkupakk kapacitása, akkor valószínűleg a rácsszerkezet töredezésének problémájáról olvasunk.

Személy szerint ígéretes ötletnek tartom a szilárd elektrolitos ötletet: a kerámia szeparátort nem tudja átszúrni a dendrid, mert a szeparátor a keményebb.

A folyékony akkumulátor is jó ötlet: elvileg végtelen élettartamú lehet az akkumulátor mert nincsen sem dendrid, sem rács: a kémiai elemek egy szivattyú által folyamatosan keringtetett trutymóban úsznak.

Kínaiak előálltak még graféngömbökbe csomagolt fém ötletével (bezacskózzák a fémet) - hát ezt hogyan lehetne tömeggyártásba vinni azt nem tudom, de technikailag kétségkívül érdekes ötlet.

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

rezgaras 2019.01.11. 09:45:40

Szép. Azért szeretnék látni független és megbízható méréseket is. (az első statisztikák a Tesla tulajdonosok saját bemondásai alapján készültek, a Nissan cikk adatfelvételét az alatta lévő hozzászólások már kritizálták) Szóval hiszem, ha látom...

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

_zahnrad 2019.01.10. 22:23:15

@_zahnrad: Illetve még valami: a cellák töltéskiegyenlítése, a balanszírozás mikéntje nagyon nem mindegy egy-egy jármű akkutelepének élettartamánál. Ezt lehet kvázi pótolni nagyobb kapacitástartalékkal, de akkor feleslegesen nehéz és kisebb hatótávolságú járművünk lesz. Esélyes, hogy a Tesla ilyen téren még jóideig borsot fog törni a többiek orra alá, de ez majd csak idővel derül ki.

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

_zahnrad 2019.01.10. 22:16:00

@rezgaras: Tessék parancsolni:

electrek.co/2018/04/14/tesla-battery-degradation-data/

Ebből az látszik, hogy nem mindegy a kémia. A Tesla esetén 100 ezer kilométer esetén 5% a kapacitásvesztés és 300 ezer után 10%. Ha években nézzük, akkor fórumos infók alapján 6% / 5 év a veszteség.

A Nissan Leafben a régi, LMO akku 5 év alatt 20%-ot veszít a kapacitásából, az új NMC akku ezt már 2,5 év alatt tudja. :(

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

rezgaras 2019.01.09. 11:42:36

Alapos, jó cikk. Nem részletez viszont egy problémát, amit mostanában mások sem nagyon emlegetnek. 8-10 évvel ezelőtt, amikor a Li-Ion aksik elterjedtek a laptopokban, telefonokban, több tesztet is publikáltak az élettartamról. Akkor nagyjából az volt az eredmény, hogy ezek az aksik az első 3 évben elveszítik a kapacításuk 20%-át, utána évente 10-15%-ot. Vagyis 5-6 év után nagyjából a felére csökken a kapacítás. (ezt is csak ideális körülmények között: nincs sem túltöltés, sem túl-kisütés és végig szobahőmérsékleten) Én ezt tekintem a rendeltetésszerű használat határának. Nyilván egy telefont manapság addigra kidobnak, többnyire egy laptopot is (ezért nem cserélhető bennük az akku). Egy autót azonban tovább szeretnénk használni. Manapság nem nagyon írnak erről a kérdésről. Néha nagyvonalúan megjegyzik, hogy "a mai, modern akkuk már jobbak", de nem olvastam friss, mértékadó cikket a témában.

Egy kWh kapacítás ára a cikk szerint 300$, egy villanyautó (nem busz!) 100km-t 16-18 kWh energiából tesz meg (klíma és fűtés nélkül!), akkor egy decens, 300km-es hatótávolsághoz durván 50kWh energiára lesz szükség. Az ehhez szükséges akku ára tehát 15'000$, egy mai kisautó teljes ára! (eladási, mert a gyártási ár ennek a fele, harmada lehet). Ha ezt az akkut 5-6 év után ki kell cserélni, az a finanszírozást erősen kérdésessé teszi. Ma villanyautóval azok járnak, akik vagy nem számolnak ennek utána, és/vagy nem érdekli őket.

Más. A töltés a buszok esetében más problémákat vet fel, mint az autóknál. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy azonos töltési és kisütési áramokat feltételezve az 1C áram kapacítás 1 órás töltési időt jelent. A buszok esetében számomra ez azt jelenti, hogy a buszt leginkább éjjel lehet tölteni, az akku kapacításnak az egész napos munkaidőre elegendőnek kell lennie - az üzemeltető nap közben ritkán engedhet meg magának egy-egy órás szünetet.

Az autóknál rosszabb a helyzet. Ma egy autópálya benzinkúton általában 6-10 autó tankol, kb. 5 percig. Ha fél óra a töltés (2C), hasonló helyzetben egyszerre 50-60 autót kell tölteni - azonos (600-800km-es) hatótávolságot feltételezve. Mert 300-400km-es hatótávolsággal kétszer ennyit, mondjuk 100-at. Ha az autók töltése fél óra alatt vesz fel 50kWh-t, az 100kW bemenő teljesítményt igényel autónként. 100 autóra 10MW-ot, minden "benzinkúton"! (csak tájékoztatóul: az oroszlányi, régi, kicsi erőmű egy-egy blokkja 50MW-os)

Szóval az ördög itt is a részletekben rejlik. Csak azokról nem a címlapokon írnak.

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

siófoki35 2019.01.09. 08:35:46

Szigetszentmiklóson is van egy gyalogos aluljárónak épült közúti aluljáró...

vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=1353&f=492

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

Kelly és a szexi dög 2019.01.06. 16:24:05

tegnap értem haza onnan, legközelebb jobban körülnézek...

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

Moszkvicsslusszkulllcs 2019.01.06. 05:26:53

Lehet valahol többet olvasni erről az MJT típusról?

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2019.01.05. 13:02:08

Érdekes gombhoz kabát megoldás. Mekkora többletköltséget jelent vajon az egyedi kialakítás?

Bejegyzés: Karlsruhe spéci buszai

gigabursch 2019.01.04. 15:54:03

Ezer köszönet!
Hiánypótló volt.

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról

gabiiii 2019.01.03. 14:24:56

@kvp: A nikkel-vas akksi nagy hátránya a 60% körüli elméleti hatásfok, ami a gyakorlatban talán 40-45%. Emellett rendszeres karbantartást is igényel, ami az átlagos úrvezetőtől nem várható el. Cserében gyakorlatilag korlátlan élettartamú és megbízható. Nem véletlenül használják olyan helyeken, ahol a hatásfok nem számít, karbantartás megoldható, csak működjön: hadsereg, vasút, stb.

Bejegyzés: Feltöltve - A lítium-ion akkumulátorokról