A tömegközlekedési megállók területén sok helyen találkozhatunk úgynevezett várókkal, vagy másnéven esőbeállókkal. Ezeknek a funkciója többes: értelmes kialakítás esetén védik a járművekre várakozókat az időjárás viszontagságaitól, leülési lehetőséget biztosítanak, valamint bevételt is generálnak az önkormányzatoknak és a kihelyező cégnek is adó, illetve reklámbevétel formájában.

Hogyan lesz a buszváró?

Tehát mit is jelent ez a szolgáltatás? Röviden azt, hogy jön egy vállalkozó és azt mondja az illetékes önkormányzatnak: telepítenék ilyen várókat a területeden, oké? Oké, de tartsd őket karban és esetlegesen fizess utánuk valamit. Oké! Ez alapvetően egy jó dolog, hiszen az utasok kényelmesebben várakozhatnak, a telepítő cégnek pedig a várókban elhelyezett citylight plakáthelyek bérbeadásából keletkezik bevétele. Akár mondhatnánk azt is, hogy ez egy olyan történet, amiben mindenki jól jár. De mint annyi mindenben, ebben is van egy kis csavar: először is, bár a budapesti tömegközlekedési útvonalak kezelése minden esetben a fővárosi önkormányzat feladata, addig a tulajdonviszonyok már korántsem ennyire egyértelműek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tömegközlekedési útvonalakon akadnak olyan területek, amik a főváros, és akadnak olyan területek, amelyek a kerületi önkormányzatok tulajdonában állnak.

Főváros, vagy kerület?

A fővárosi tulajdonú ingatlanokon található utcabútorok telepítését és üzemeltetését egy 2006-os, 25 évre kötött szerződés alapján jogutódlással a JCDecaux Kft. végzi. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi önkormányzat átengedi a várók területének használatát a cégnek, aki vállalja a várók telepítését, takarítását, javítását, cseréjét és telepíthet reklámhordozókat is, amiért cserébe a főváros nem kér pénzt.

Egy átlagos budapesti JCDecaux (Intermédia) autóbuszmegálló (fotó: jarokelo.hu)

A fővárosi önkormányzattal ellentétben a kerületi tulajdonú ingatlanokon bármilyen építményt csakis az adott kerületi önkormányzattal megalkudva lehet elhelyezni. Több kerület szerződése is nyilvános, amiket várók telepítésére és üzemeltetésére kötöttek a JCDecaux Kft.-vel és a fővárosival ellentétben ezekben megjelenik egy új elem is: a közterülethasználati díj. Tehát hasonlóan a fővárosi szerződéshez telepít és üzemeltet a cég, de fizet is az önkormányzatoknak. Nem a reklámozó tevékenysége után, hanem a kihelyezett utcabútorok után.

Ezek a dolgok természetesen az utasokat nem érdeklik. Az azonban már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban várják az embereket a várók, milyen kialakítással, illetve témánkba vágóan egyáltalán vannak-e? És itt érkezünk meg történetünk apropójához:

A kesze-kusza rendszerben a törés 2020 júliusának végén jött el a XVI. kerületben, amikor a már sokszor említett JCDecaux minden előzetes tájékoztatás nélkül lebontotta az összes olyan általa üzemeltetett várót, amit a kerülettel kötött szerződés alapján üzemeltetett. Illetve az önkormányzat szerint 30 évig szerződés nélkül szolgáltatott a cég és hát amikor ezt a hibát próbálták kiküszöbölni, akkor fajultak el a dolgok.

Haragban

2020 júliusa óta a kerülettől és a JCDecaux Kft.-től sem érkezett semmilyen indoklás arra vonatkozóan, hogy miért történt minden úgy, ahogy. Minden hivatalosnak tekinthető információ az önkormányzat egyik testületi ülésén készült jegyzőkönyvből olvasható ki. Idézzük Kovács Péter XVI. kerületi polgármester szavait:

„… Tehát egyrészt nem adóztatunk buszvárókat, ez teljesen téves elképzelése Képviselő  úrnak.  Közterület-használati  díjat  kérünk  majd  mindenkitől.  Aki  egyébként  a közterületet nem a közterület céljára használja. Így a buszvárókban elhelyezett reklám után, nem a buszváró után, hanem a buszváróban elhelyezett reklám után. Ez ugyanolyan, mint amikor valaki építkezik,  és  egy  sittes  konténert  nem  a  telkére,  hanem  a  közterületre  rak.  Azért  is  kell közterület-használati díjat szedni. Úgyhogy semmilyen adót nem vetünk ki. Illetve ez nem teljesen igaz, mert van ilyen adó, amit ezután kellfizetni, az az építmény adónaka reklámhordozók után fizetendő adója, de ez már korábban kivetésre került és nem mi találtuk ki, hanem a törvény adott erre felhatalmazást. Másrészt a Csömöri út nem faltól-faliga a Fővárosi Önkormányzaté, helyrajzi számokból  áll  a  Csömöri  út,  többől,  abban  van  olyan  helyrajzi  szám,  ami  a Kerületi Önkormányzaté. A Thököly útnak nemcsak a buszvárója, a kerületi önkormányzat tulajdona, hanem az úttest is. Itt tetszik keverni a –hogy mondjam –az út kezelői jogát, meg a tulajdonjogát. Ez a kettő, ez elválik egymástól. Minden főútvonalat, ahol közösségi közlekedés van, a Fővárosi Önkormányzat kezel, de körülbelül csak a felét tulajdonolja ennek. A ez a rendelet, ez az új szabály, csak azokra a közterületekre vonatkozik, melyek a XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában vannak. Tehát, ha valamelyik buszváró a főútvonalon, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő úton  van,  buszváró,  arra  ez  a  szabályozás  nem  vonatkozik,  arra  a Fővárosi  Önkormányzat szabályozásának kéne vonatkoznia. Zárójelben jegyzem meg, ezzel a céggel mi perben és haragban állunk, mert már évek óta nem fizeti a közterület-használati díjat, mindenre  hivatkozik.  Most legutóbb arra, hogy nincs ilyen közterület-használati külön cimkénk. Hát most majd lesz, és akkor már erre sem fog tudni hivatkozni. …”

Nem ismerjük a XVI. kerülettel kötött szerződését a JC-nek, de például a III. kerülettel, vagy a IX. kerülettel kötötteket igen és ezekben megjelenik a hiányolt közterülethasználati díj. Elég érdekes lenne, ha ennek megfizetésétől ugyanaz a cég pár kilométerrel arrébb ódzkodna. Az a később előkerült érv, miszerint nincs is szerződés az önkormányzat és a buszvárókat üzemeltető cég között pedig azt a kérdést veti fel, hogy akkor mégis mi alapján vetnek ki díjat rájuk?

A reklámok után kiírt adó nem jelenik meg más kerületek szerződéseiben, ahol az utcabútorok, mint a padok és a reklámhordozók után fizettetnek díjat. Azonban a XVI. kerületben valamiért elmentek a dolgok konkrétan a reklámok felé. Illetve maga a polgármester arra hivatkozik, hogy a cég a közterületet nem a közterület céljára használja.

Így aztán a kerület a JC-vel „perben és haragban állunk”. Nem csak azért, mert a cég nem akarta megosztani reklámbevételeit a kerülettel, hanem azért is, mert az állítólag nem is létező szerződésének a mellékletében meghatározott területeken túl nem akart olyan új helyeken várókat telepíteni, amelyek számára nem hozhattak gazdasági hasznot a megállók alacsony utasforgalma miatt. Ezért telepít a XVII. kerület a kertvárosi, alacsony utasforgalmú megállókban saját maga várókat és ezért vetett ki reklámadót a XVI. kerület a rájuk. Ennek következménye pedig a várók elbontása lett, hirdetési felületestűl.

Ne morzsoljunk el azért egyetlen könnycseppet sem a JC-ért, de a körülmények mindenképpen érdekesek. Az elbontást követő lakossági meglepődés és az azt követő, hivatalosnak semmiképpen sem tekinthető facebook kommentek után csodák csodájára új várók kezdtek el megjelenni a korábban elbontottak helyén. Sőt, új helyekre is került belőlük, ami az egyetlen pozitív hozadéka a történetnek. Bár azt nem tudjuk mi alapján történt mindez. Lehet most sem kötöttek szerződést és valakik egyszer csak úgy elfoglalták a kerületi buszmegállókat gerilla várókkal? Ki tudja! Ránézésre azonban a Publimont Kft. várói kerültek ki XVI. kerület szerte a buszmegállókba.

Egy budafoki (felül) és egy új mátyásföldi (alul) buszmegálló 

Öngól

Hosszú a történet és még mindig nincs vége! Ugyanis a XVI. kerületi Csömöri úton is elbontotta a cég azokat a buszvárókat, amiket a kerület ingatlanain állítottak, azonban a kerületi önkormányzat szerint ezek a várók fővárosi területen állnak. Viszont történetünkben az egyetlen nyilvános dokumentum, amire hivatkozhatunk, vagyis a főváros és a JCDecaux Kft. között köttetett szerződés mellékletében tételesen felsorolásra kerül az összes olyan megálló, ahol a cég ezen szerződés alapján üzemeltet várókat. És természetesen a XVI. kerületi Csömöri út egyáltalán nem szerepel a megállók között. A XVI. kerületi polgármester helyi hírekben hivatkozott agresszív tárgyalási politikája nagyon úgy tűnik oda vezetett, hogy ezekkel a megállókkal nem számoltak a reklámok adóztatásakor és a Publimont Kft.-vel kötött (vagy nem kötött?) szerződéskor sem, így helyettük azóta sem telepített senki új várókat, megy az ujjal mutogatás és megint csak a lakók szívnak.

Egykori buszmegálló hűlt helye a csömöri úton. Nem telepítettek a helyére újat

Talán jobb lenne, ha a fővárosi önkormányzat üzemeltetne minden várót a kerületben, a már leírt feltételrendszer mellett és akkor elkerülhetők lehetnének ezek a kerületi kamikaze akciók. Ugyanis láthatóan vannak olyan területei Budapestnek, ahol nem érvényesül a más kerületekben megjelenő lakosorientált szemlélet. Habár reklámokkal kapcsolatos szerződést lehet nem a fővárossal kéne kötni…

Ha érdekel az autóbuszok múltja, jelene és jövője, ha friss képet szeretnél kapni e közlekedési eszközökről, akkor csatlakozz hozzánk a Facebookon is!