Egy-egy állami vagy önkormányzati közlekedési cég által indított autóbuszbeszerzés általában mindig parázs vitákat eredményez a téma iránt fogékonyak körében (főleg, ha még a médiának is sikerül felfújnia a történetet); szinte mindenkinek megvan a maga véleménye a dologról, ez alapján pedig két nagy csoportba szoktak tömörülni a hozzászólók:

• - Vannak, akik jó, kiforrott, minden tekintetben korszerű típusokat szeretnének, lehetőleg egy olyan gyártótól, aminek biztosnak tűnő jövője van, és nem fog néhány hónap múlva jogutód nélkül megszűnni – ők úgy vélekednek, hogy ezeknek a kritériumoknak többnyire csak a nagy, nemzetközi cégek felelnek meg.
• - A másik oldal tagjainál pedig az a legfőbb (és sokszor egyetlen) szempont, hogy a beszerzendő buszok lehetőleg minél nagyobb mértékben hazai gyártásúak legyenek, a radikálisabbakat általában még az sem érdekli, ha ez magasabb árral és/vagy gyengébb minőséggel párosul, vagy éppen az adott kategóriájú járművet itthon nem is gyártja senki. Érvként a hazai munkahelyeket és a befizetett adókat szokás felhozni, Jolly Joker jelleggel.

Mindkét álláspontot meg lehet érteni, és nagyon nehéz lenne igazságot hirdetni, de ennek a posztnak nem is ez a célja. A volánokat és a városi közlekedési vállalatokat gyakran éri az a vád, hogy nem támogatják a hazai ipart, szándékoltan kizárják és ellehetetlenítik a magyar gyártókat, helyettük a külföldi konkurenciát részesítik előnyben. Tekintsük át az utóbbi 5 év „közpénzből finanszírozott” új beszerzéseit, ebből talán kiderül, hogy mi is a valóság:

2005 kivételével minden évben a hazai gyártású buszokból értékesítettek többet,
az 5 éves időszakot nézve az eladott buszok közel 2/3-a magyar volt

A (nem hivatalos) lista tehát a 24 Volán és az önkormányzati tulajdonú közlekedési társaságok (jelen esetben: BKV és MVK és PK Zrt) által vásárolt új buszok darabszámait tartalmazza, év és márka szerinti eloszlásban. Jól látható, hogy 2006-ban egy elég jelentős megugrás volt tapasztalható, utána viszont csökkenés következett, de öröm az ürömben, hogy a magyar gyártók részaránya évről évre, folyamatosan növekedett (igaz, 2009-re megint némi visszaesés volt tapasztalható). A magyar buszok kedvelőinek (illetve keveslőinek) viszont nem árt figyelembe venni azt a tényt, hogy a hazai gyártók termékpalettája a vizsgált időszak elején még nagyon szegényes volt, messze nem tudtak minden igényt kielégíteni. Beindult ugyan némi pozitív jellegű változás az utóbbi időben, de például 12 méteres, 100%-ban alacsonypadlós buszból még mindig csak prototípusok vagy „nullszériák” készültek, 100%-ban alacsonypadlós csuklósból eddig csak az MJT gyártott egy, illetve az ARC néhány darabot, városi/elővárosi 15 méteres busza egyik itthoni gyártónak sincs, és egy ütőképes, különjárati, távolsági forgalomra is alkalmas jármű sem szerepel a kínálatukban.
Azt is fontos megemlíteni, hogy az alvállalkozók, különféle magáncégek bevonása a közösségi közlekedésbe szintén egyre nagyobb méreteket öltött országszerte, ami törvényszerűleg további új járművek forgalomba állítását vonta maga után (például ~ 100 King-Long a Volánbusz vonalaira 2008-ban vagy 100 Alfa és 40 Volvo Debrecenbe 2009-ben), ám ezekkel – lévén nem köztulajdonú társaságokról van szó - a fenti táblázat nem foglalkozik.

A piacvezető pozíciót ebben az összehasonlításban a Kravtex tudhatja magáénak, sikerüket pedig elsősorban a központi volán tendereknek köszönhetik. Ez az állami támogatási forma ugyan 2009-ben – anyagiak híján – átmenetileg megszűnt, de a cég olcsó és olcsón fenntartható buszaira úgy tűnik, hogy továbbra is igény mutatkozik, hiszen 2009-ben is bőven 100 fölötti „kiskerekűt” értékesítettek különböző Volánok részére. Emellett egy új típuscsalád kifejlesztésébe is belefogtak, amellyel elsősorban a BKV-hoz szeretnének betörni.
A központi volán tender másik nagy nyertese az Alfa Busz volt. Nekik ugyan kevesebb megrendelés jutott ebben a szegmensben, de néhány magáncéget is sikerült megnyerniük, sőt pár darab buszra még külföldről is érkezett megrendelés. A vevők az idei évre viszont úgy tűnik, hogy elfogytak: sajtóértesülések szerint komoly bajban van a cég, a hírhedt Volánbusz tender jelenthetne számukra fellendülést, legalábbis egy időre.
Itt kell megemlíteni a Volvót is, aminek az importjával 2008 óta már szintén az Alfa Busz foglalkozik. Eladásaik – eddig - nagyjából stabilnak mondhatók: 2005-2006-ban a BKV-s megrendelések, az azt követő két évben a volán tenderek jelentették a legkomolyabb üzletet, tavaly pedig a debreceni szolgáltatóváltásból sikerült hasznot húzniuk a 7700A típussal.
Sajnálatos, hogy két hazai cég is kénytelen volt lehúzni a rolót: az egyik a neves Ikarus EAG, ami 2005-2006-2007-ben még 2 és 3 tengelyes E94-eseket és 1 E95 Express-t értékesített különböző Volán vállalatok részére, valamit a NABI, ami a Scania alvázas 700SE-vel próbálkozott, mérsékelt sikerrel. Ez a cég persze az USA számára továbbra is termel, sőt, terveik szerint szeretnének visszatérni a hazai piacra is egy vadonatúj típussal.
Az egyik legfiatalabb szereplő az ARC; egyelőre szerény eladásokat tudhatnak magukénak, de náluk némi növekedés és nagyon dinamikus fejlesztés tapasztalható. Az idei évtől az Ikarus márkanév használatára is ők jogosultak, ami komoly fegyvertényt jelenthet.
A midi-szegmensben a szolnoki Plasma vált piacvezetővé; a buszok többsége a Jászkun Volánnál fut, de az MVK is vásárolt 6 darabot, további 2 jármű pedig Debrecenben közlekedik, bérleti konstrukcióban. Ezeken kívül több, mint 200 darab vázat gyártottak az Egyesült Királyságba, amelyek ott – végszerelés után – Plaxton Primo néven kerültek forgalomba.
A „futottak még” kategória szereplői az MJT, az S91, illetve a CSM Urbanus. A debreceni cég itthon csak a protó-csuklósát tudta értékesíteni a Kunság Volán részére 2008-ban, de külföldön körülbelül 60 buszuk talált eddig gazdára, továbbá 2 típusuknak a licenszét sikerült eladni Kínába. Az S91 a megszűnt Ikarus EAG egykori mérnökeinek munkáját dícséri; az egyetlen elkészült darab jelenleg Gyömrőn közlekedik, de a kisbusz jó eséllyel indul a BKV miditenderén is. A CSM Urbanus szintén egy midi, eddig állítólag 3 példány készült el belőle, de próbálkoznak a külföldi értékesítéssel is.

A külföldi szereplők egy része amolyan „egyslágeres előadó”, egyszer csináltak egy kisebb vagy nagyobb üzletet, és ennyi, többet nem hallottunk róluk (persze ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben se fognak visszatérni). Ilyen az Isuzu, a MAZ és a Jelcz is. Előbbinek 5 db Turquouise-t sikerült eladni a Mátra Volánnak, míg utóbbi két márka a Hajdú Volán palettáját színesítette 10, illetve 6 darabbal.
Sokan mondják az Irisbusra, hogy „piacot vásárolt” – maximum csak szeretett volna, mert a 2 db Hajdú Volánnak (és néhány magáncégnek) eladott új busz igen messze áll az Ikarus egykori teljesítményétől. A cég pozíciói egyébként külföldön is gyengülnek.
Úgy eladásaik, mint buszaik révén is a  kisebbek közé tartozik Kapena és a Rákos Jármű. Mindkét típus Iveco alapokra épül, utóbbi hazai munkaerő hozzáadásával. Nem sok vizet zavart az Irizar se; Century és InterCentury típusaikból csak a Gemenc és a Kapos Volánok vásároltak, Scania alvázon.
Komolyabb mennyiséggel képviseltetette magát viszont két lengyel márka is: az egyik az Autosan, aki annakidején a Szabolcs Volánhoz robbant be a helyközi Lider-rel, de utána más cégeknél is megjelentek, más típusokkal is. A Solaris szintén a Szabolcsnál kezdte magyarországi pályafutását, és bár ott bevált, rajtuk kívül csak a Hajdú Volán vásárolt az Európa szerte népszerű Urbino típuscsaládból.
A felsorolás végére a két „nagy” maradt: a Mercedes viszonylag stabil eladásokat tudhat magáénak a vizsgált időszakban, legkelendőbbnek a Törökországban készült típusok bizonyultak (régi és új Conecto, Intouro...), de néhány Citaro és Sprinter is gazdára talált. A másik német cég, az MAN elsősorban szintén a török termékeivel hódított (SL, SG, SÜ széria, Lion’s Coach), de az ő számadataik csökkenő tendenciát mutatnak. Hozzájuk tartozik a Neoplan is, melynek N4522-es típusából 2006-ban 35 darabot adtak át Miskolc részére, ám anyagi fedezet híján a város tömegközlekedési cége nem tudott többet lehívni az opcióból.

A táblázat összeállításánál megpróbáltunk a lehető legnagyobb pontosságra törekedni, de természetesen még így is tartalmazhat hibákat. Aki ilyet észlel, kérjük jelezze.