A fennállásának kilencvenedik évfordulóját ünneplő chemnitzi közlekedési cég nagyszabású rendezvénnyel tette emlékezetessé születésnapját idén júniusban.
Az ünnepség alatt a városban az elmúlt 90 évre jellemző járművek közlekedtek. Nem nehéz kitalálni, hogy a rendezvényen így főszerepet kaptak az Ikarusok, egyrészt a helyi gyűjtemény darabjai, másrészt a Németország különböző tájairól érkezett veteránok. Hazánkat két oldtimer is képviselte: egy 1984-es gyártású, szovjet kivitelű példány, amely nyilvános, meghirdetett különjáratként utasokat is szállított Budapestről. A busz a nagy alkalomra stílszerű „szovtranszauto” feliratot, cirill betűs iránytáblát és rendszámot kapott. A másik magyar kocsi egy négy évvel fiatalabb laprugós 255-ös volt, amelyet idén újítottak fel, és ekkor kapott oldtimer minősítést is.
Érkezés után Chemnitzben
A helyiek a kéttengelyes nosztalgia villamosaikon kívül egy gyönyörű csuklós 280-assal kedveskedtek, amit az NDK felbomlása előtti másodpercekben fejezhettek be az Ikarusban. A 90-es gyártású kocsit pár éve kis csalással a nyolcvanas éveknek megfelelő kivitelűre újították fel. A busz sajnos nem bírta az egész napos gyűrődést, délután kuplungproblémákkal vonult a garázsba. Ugyan nem vett részt a forgalomban, de a helyi közlekedési cég információs busszá alakított 260-asát is meg lehetett tekinteni a régi kocsiszínben egy négytengelyes emeletes Neoplan és egy VöV II-es kockamerci társaságában.
A legnépesebb küldöttség Drezdából érkezett. Egy ex-berlini ráncajtós 260-as mellett egy kétajtós faros és egy IFA H6-os busz is tiszteletét tette. Az Ikarus 66-os az utolsó farosok képviselője, 1972-ben gyártották, amikor már javában folyt a 200-as család összeszerelése is. A 260-as Ikarus két évnyi berlini szolgálat után került át Drezdába, ahol azóta is közlekedik, eleinte forgalomi kocsiként, manapság pedig nosztalgiajárműként. Az IFA H6-os egyébként a faros után a legnépszerűbb oldtimer busz az egykori keleti részen, a találkozón a drezdai mellett még két további példány is jelen volt: egy Erzgebirgéből (ahonnan a Weissenkirchenben látott 250-es is származik), egy pedig Freibergből érkezett, utóbbi egy pótkocsit is vontatott. Szintén az NDK járműgyártását reprezentálta a Trabant gyárról híres Zwickauból érkezett Robur LO3000, és egy Barkas műhelykocsi. Eberwaldéból egy pótkocsis Skoda RTO szerelvény érkezett, hogy a talákozó keleti blokk hangulatát erősítse.
Igazi ritkaság a helyijáratos kétajtós Ikarus 66-os
(Fotók: Müller Péter)
A buszok többségét azonban az Ikarus gyártotta. Az eddig felsoroltakon kívül részt vett a rendezvényen egy, a Hajdú Volános példányhoz hasonló „villámos” festésű Ikarus 311-es Glauchauból. Egy kétajtós, helyközi kivitelű Ikarus 280-as Cottbusból tette tiszteletét, egy gyönyörű laprugós 255-es pedig Türingiából látogatta meg a rendezvényt. A farosokat a korábban említett drezdai kocsin kívül egy korábban a keletnémet hadseregben szolgált távolsági kocsi is képviselte.
Az ünnepség tehát egyszerre volt nosztalgiamenet és nemzetközi busztalálkozó is, a hivatalos németországi Ikarus találkozóra még egy évet várni kell, az oldtimer Ikarus elvonásban szenvedőknek a szeptemberi polgári Ikarus és Csepel találkozó jelenthet gyógyírt.