...ha ütnek, szaladj el - tartja a bölcs közmondás. A régiós országokkal összehasonlítva hazánknak az sem kell amit adnának. Ugyanis az itthon széles körben elterjedt, káros tévhittel szemben lehet Európai Uniós források felhasználásával új autóbuszokat beszerezni, és nem is keveset, lássuk a példákat!

Évek óta beszerzési stop van a Volánoknál, a BKK talán vehet 150 darab buszt, talán nem, egyelőre bizonytalan a forrás megléte. A hazai buszipar bajban van, talán a végóráit éli. Magyarország a meglévő forrásait is lassan használja fel, de a tervbe vett beruházások közt nincsenek olyan komplex tömegközlekedés fejlesztési programok, mint lengyel barátainknál. Magyarországon ugyanis valamilyen rejtélyes oknál fogva nem lehet pályázni a buszok cseréjére. A megvalósuló infrastruktúra fejlesztési programok közt is éles különbség mutatkozik, míg itthon a fejlesztések kimerülnek GPS-es járműkövetésben, tessék-lássék utastájékoztatás fejlesztésekben, buszmegálló építésekben, addig Lengyelországban lehet pályázni járműcserére, a kapcsolódó fejlesztések pedig nem egyszer eljutnak az elektronikus jegy bevezetéséig, a buszok által járt úthálózat felújításáig, bővítéséig, de lássuk a példákat! A példák az infobus.pl lengyel közlekedési oldal idei híreiből származnak, elsősorban a beszerzett buszok darabszámára fókuszálnak, a lista nem teljes és önkényes válogatáson alapul, az egyes projektek teljes bekerülési költségét mutató érték oszlop millió Lengyel Zlotyban (1PLN=69,75HUF) értendő, kivéve a jelölteket.

A táblázatból pár példával szemléltetnénk, hogy kellene kinéznie egy magyar város közlekedési fejlesztésének, anélkül, hogy eladósodna.

Elsőként álljon itt Lublin példája. A város 25 kilométer hosszban új trolivonalakat épít. Ehhez a szükséges áramátalakítókat, troligarázst és a 70 darab trolibuszt is 60%-ban EU-s pénzből szerzik be. A troli építés mellett útfelújítás, és a meglévő dízelbuszpark cseréje is folyik, az eddig beszerzett 100 darab dízelbuszból 53 darab 12 méteres alacsonypadlós szóló, Autosan M12LF típusú, 27 darab alacsonypadlós csuklós Mercedes Citaro G típusú és 20 darab 9 méteres alacsonybelépésű midi, Autosan M09LE típusú. Tovább információ: http://www.polskawschodnia.gov.pl/Projekty/Strony/Zintegrowany_System_Miejskiego_Transportu_Publicznego_w_Lublinie.aspx

Következzen Nyíregyháza testvérvárosa, Rzeszów. A hazai viszonylatban fiatal összetételű járműparkkal rendelkező nyíregyházi helyi közlekedés az elégtelen finanszírozás miatt a bizonytalanságban lebeg, ezzel szemben a lengyel testvérváros 28,5 milliárd Forint értékben hajt végre fejlesztést, aminek a 75,5 %-át az EU fizeti. Az összesen 80 darab új busz beszerzését tartalmazó projektben jelenleg 50 buszra van aláírt szerződés, ebből 30 darab Autosan Sancity és 20 darab Mercedes Citaro típusú lesz. A buszok beszerzése mellett 6 kilométer buszsávot, e-ticket elektronikus jegyrendszert, lámpabefolyásolást, és átszállás lehetőségekről is tájékoztató megállóhelyi kijelzőket is tartalmaz a projekt.
További információ itt.

Végül Białystok-ot emelnénk ki. Tavaly 70 darab Solaris buszt szereztek be EU-s támogatással. Ezen kívül nagyszabású útfelújítás és kapacitásbővítés is zajlik, bevezetik a dinamikus (valós idejű) utastájékoztatást, az elektronikus jegyrendszert.

A fenti listában a felsorolt buszok mindegyike hagyományos dízel üzemű, Euro V vagy EEV emisziós normának megfelelő motorral szerelt. A lista nem teljes, az elmúlt évek EU-s támogatással megvalósult lengyel buszbeszerzéseket még összegyűjteni is nehéz, csak a 2012-es beszerzésekre fókuszáltunk, és 2011-es adatok is vannak benne elvétve, de a támogatási program 2007 óta zajlik, eredményeinek hiánytalan felsorolására most nem vállalkozunk. A kisebb üzemek kisebb darabszámú beszerzéseihez is kapcsolódnak infrastruktúrális fejlesztések, úgy az utasoldalon, mint a szolgáltatóén, például buszgarázs fejlesztésekkel. Ezzel szemben Magyarországon nem történt ilyesmi. Mi is történt pontosan? Semmi! Miért? Hol maradt a tájékozottság? Hol maradt a lehetőségek keresése, felderítése? Ha voltak tájékozottak (mert vannak), akkor kik nyomták el őket és miért?

Mi csak ide jutottunk, de mit tudnak a lengyelek, amit mi nem?

Hol van a lobbizás a meglévő járműiparért? Kit érdekel itthon a helyi közlekedés fejlesztése? Ki tesz érte? Mit? A 106 helyi közlekedéssel rendelkező magyar város évek óta nem szerzett be új buszt, miért nincsenek erre források? Miért csak szökőkutak, veszteséget termelő termálfürdők építésére és közterek díszkövezésre jut az EU-s pénzekből? Miért nem jut pénz az elöregedett, alapvető biztonsági berendezések híján forgalomban lévő, súlyosan környezetszennyező járművek cseréjére? Miért nem jut pénz a hazai járműipar támogatására? A lengyelek tudnak EU-s pénzből hazai gyártású dízel buszt venni, mi nem tudunk semmilyet, miért? Kinek jó ez? Megválaszolatlan kérdések tucatja, ami az elmúlt 22 évben felhalmozott inkompetenciára, kapkodásra, egymásra mutogatásra, és megalomán, de csekély hasznú infrastruktúrális beruházások kétségbeesett, de kútba hulló erőltetésére vezethető vissza, de erről bővebben később...

A használtbusz maradt a tenni akaró szakma kiútja, de ki teszi lehetetlenné az EU-s pénzek felhasználását?

Érthetetlen miért tagadták a közlekedéshez egészen jól értő személyek is az EU-s finanszírozású buszbeszerzéseknek még a lehetőségét is. Egy egyszerű internetkapcsolattal, egy témába vágó honlappal és egy fordító programmal rá lehet jönni, hogy bizony van lehetőség EU-s finanszírozású hagyományos közúti járművek cseréjére is.A buszvásárlást támogatja az EU, legfeljebb a buta hazai támogatási szabályok nem teszik lehetővé a rendelkezésre álló pénzek ilyen célú felhasználását. Ennek a megváltoztatása csakis és kizárólag a magyar döntéshozókon múlik.

Ez a rossz állapotú, csereérett troli meddig fut még vajon? Lenne helyette új hazai, Szegeden tudják...

A lehetőségeket tehát ismerjük, célszerű lenne Magyarországon is hasznosítani, nem pedig tagadni a létezésüket. Ideje lenne a sárdobálást, egymásra mutogatást, ellenségkeresést befejezni, összefogni és javítani a helyzeten a meglévő lehetőségekkel. Az elkezdett új irány felhagyása igen káros lenne, azt csak ki kell egészíteni. Például a Volánoknak ígért, járműcserére használható MFB hitel hatékonysága több nagyságrendnyit javulna, ha ez lenne az önrész az Uniós pályázatokhoz. De a hitelszerződések már megköttettek, az öreg járművek minél előbbi cseréje fontos, további halogatás esetén kártyavárként dől össze a közlekedés. Ez igaz Budapestre is. A lehetőségeknek a jövőben a most látottak alapján bővülniük kell itthon is, ezt pedig ki kell használni, nem pedig elsüllyedni a mocsárban...