Igaz nem blogunk fő témája, de a teljes miskolci kép áttekintéséhez szükséges a villamoshálózat korrekciójának megtárgyalása is.
Miskolc közlekedésbarátait az elmúlt hónapokban leginkább a Zöld Nyíl projekt hozta lázba. A vonal teljes felújítása fölötti örömbe persze eddig is vegyült nem kevés bosszankodás, hisz miért Miskolcon ne fordulnának elő egészen elképesztő tervezői vagy kivitelezői hibák, s miért Borsodban ne zajlana egy értékes közbeszerzési tender sok-sok kérdőjellel. Mindenesetre a vonal meghosszabbodása és megújulása, a szép új villamosok közeli reménye sok mindenért kárpótolhatna.
Ennek ellenére a villamosközlekedés is áldozatául esett a legújabb ámokfutásnak. Igaz, a változások első ránézésre nem annyira látványosan kártékonyak, mint az egyetemvárosi vagy az avasi vonalakon, de itt is lehetett volna óvatosabban bánni a ceruzával. Munkanapon egyértelműen az idei változások „győztese” a villamosüzem: no nem csökken, de legfeljebb csak egy-egy perccel nő a követési távolság bizonyos időszakokban. A szombat és a vasárnap azonban már érzékeny veszteség lehet a város kelet-nyugati tengelyén utazóknak. (Új és igen örvendetes elem, hogy a legforgalmasabb járatok esetében az MVK felismerte, miszerint a két hétvégi napon gyökeresen eltérő utazási igények jelentkeznek. Ezért most bevezették az osztott hétvégi menetrendet – sajnos nem minden vonalon.)
Lássuk a részleteket: hétvégén nem közlekedik a 2-es villamos, amely a Tiszai pályaudvartól az Újgyőri főtérig közös szakaszon jár az 1-essel, s csak a vasgyári hurok két megállóját látja el önállóan (pontosabban néhány buszjárattal megosztozva). A 2-es villamost a vasgyári hurokban körjáratként a 0V jelű villamos váltja ki. A régi–új 0-s villamos az idősebb miskolciakban felidézi azokat az időket, amikor a helyi nehézipari üzemek tízezrével vonzották műszakváltáskor a környékre az utasokat. Ez az idő azonban elmúlt, ma már a vasgyári kolónia sokkal inkább emlékeztet egy nyomortelepre, semmint prosperáló iparnegyedre. Ehhez képest a hét perc fordulóidejű járat szombaton kora délutánig 15 percenként, utána és egész vasárnap 20 percenként fogja róni rendületlenül azokat a köröket, amelynek egyetlen pontján sem fog olyan pontot érinteni, amit ne lehetne kiszolgálni busszal. Mivel ott már sokan nem dolgoznak, csak az ott élők utazási igényeire lehetne hagyatkozni. Ők viszont anyagi helyzetükből adódóan ritkán bérletesek, a 300 forintos jegy pedig a gazdagabbaknak is drága egyetlen – könnyen legyalogolható – megállóért.
(fotó: minap.hu)
A fentiek miatt valószínűleg már a születése pillanatában megpecsételődött a járat sorsa. Ami nem is lenne baj, de ezt a rettenetesen pazarló kapacitást miért nem lehetett értelmesebben beforgatni a villamosüzembe? Merthogy lett volna hová: szombat délelőttönént eddig az 1-es és a 2-es villamos összesen jellemzően 11-szer járt óránként a közös hosszú szakaszon. Ez most nyolcra csökken. A délutáni órákban a kilenc indulásból hat marad meg. Vasárnap még súlyosabb a helyzet, hiszen ekkor az eddigi 9-11 helyett mindösszesen óránként hatszor indul villamos.
Ez bizony már elég drámai vágás – még akkor is, ha a betétjárat megszüntetésével hirtelen javul az Újgyőri főtéren túli megállók ellátása. Nagy kérdés, hogy van-e szüksége Diósgyőrnek például szombat délután az eddigi négy helyett hat indulásra. Illetve: nagyobb szükség van-e az 50 százalékos diósgyőri kapacitásnövekedésre, mint a belvárosi szakaszon megjelenő 33 százalékos kapacitáskivonásra?
Akármi is a válasz, az bizonyos, hogy vagy eddig jellemezték durva aránytalanságok a hétvégi vilamosközlekedést, vagy ezután fogják. Mindenesetre, ha esetleg vasárnap, egy IC beérkezésekor már a Tiszai pályaudvaron megtelne a tízpercező villamos, nyugtassák magukat a zsúfoltságban utazók bátran azzal, hogy van valahol a közelben egy villamos, amely egész nap üresen rója a maga 3-négy kilométeres köreit.
