Szerzőnk a Miskolc-Debrecen vonal kapcsán mutatja be, hogyan sikerült a Volán összevonás melletti egyik fontos érv teljesítése, az ütemesítés. Ahogy az mostanában lenni szokott nem felhőtlen a mosolya az utasoknak, amikor az ütemes szolgáltatást kell igénybe venniük. Az első részben az előzményeket és a jelenlegi állapotokat vettük górcső alá, a másodikban pedig a csatlakozásokat és a javaslatokat szedtük csokorba.

Csatlakozások és helyközi betétjáratok

Érzékeny ponthoz érkeztünk. Egy ütemesítésnek akkor van igazán értelme, ha azok egy integrált rendszer részeként hatást gyakorolnak az összes érintett körzet menetrendjére, ha „uralják a pókot”. „Szerencsére” a kiválasztott szakasz lényegében egyáltalán nem kötődik a vasútvonalakoz, így legalább házon belül, a busztársaságok magánügyeként lehet kezelni a problémát. (Debrecen és Miskolc mellett egyedül Nyékládházán lehetne felvetni az országos vasúti hálózatba való bekapcsolódás lehetőségét – mintegy 500 méteres rágyaloglás mellett. Mondanunk sem kell, hogy nyomát sem lehet felfedezni a busz-vonat csatlakozások hangolásának.)

Válasszuk kétfelé a problémát. Előbb a csatlakozások kapcsán vizsgálódjunk. Hajdúböszörményben csak napi mintegy tucatnyi járatpár erejéig lenne érdemes variálni. Természetesen ezt sem teszik meg, így a Téglás, illetve Balmazújváros felé induló, illetve onnan érkező buszok teljesen függetlenül közlekednek a Debrecen-miskolci fővonaltól. Bosszantó, hogy Téglásról például hét busz közül csak egy csatlakozik a Miskolcra tartó gyorsjárathoz – viszont a hét közül további négynek mindössze öt percen múlik a csatlakozása... Tehát ha valaki egy megyén belül, például Polgárról Téglásra szeretne eljutni, jobban teszi, ha eleve a megyeszékhelyen keresztül tervezi meg az átszállást, vállalva a plusz egy órás utat és mintegy 30-40 kilométert. Jóllehet a rendszerben ott mozog a távot és időt lerövidítő helyközi busz.

Múlt pénteken öt újabb távolsági Scania érkezett a Borsod Volánhoz. Az ütemesítés kapcsán jól is lehetne őket használni

Sokkal jobb a helyzet Polgáron. Itt „történelmileg” is úgy alakult, hogy a Tiszacsege, illetve Tiszagyulaháza(-Tiszalök) irányába induló buszok általában hangolva vannak a mindkét irányból érkező járatokhoz. Mivel azonban csak általában, ezért itt is említhetőek kivételek – pusztán az élet színesítésének a jegyében…

Tiszaújvárosban a helyzet ezzel szemben csaknem katasztrofális. Az ütemesítés itt még rontott is a helyzeten. Olyan az ember érzése, mintha itt már túl soknak bizonyult volna a módosítási kényszer, hát hagyták az egészet a fenébe. Így aztán ahol sikerült, sikerült – ahol nem, nem. Kirívóan durva példa a 17:50-kor induló Miskolc-Debrecen, amellyel a 18:30-kor Tiszaújvárosból induló kilenc műszakos járat egyike sem érhető el. (Menetrend szerint épp 18:30-ra kellene megérkeznie, de ezt tízből tízszer nem tudja tartani a gépkocsivezető.) Pontosabban három vagy négy járat egyike-másika esetleg elérhető még Polgáron – ha a Hajdú Volános sofőr is úgy akarja. Ugyancsak ennek a Miskolc-Debrecen járatnak kellene Tiszaújvárosban csatlakozást biztosítania Polgár és Görbeháza felé (közel tízezer ember számára), a Budapest-Tiszaújváros buszról átszállók számára. Tizenöt perc híján a csatlakozás nem jön össze, noha decemberben a Budapest-Tiszaújváros indulási idejét is módosították, s most is bőven benne lenne a 15 perc tartalék. A nap bármely szakára igaz: időnként biztosan és nyugodtan lehet számítani az átszállásra, néha ki van centizve, néha pedig valósággal úgy van megszerkesztve, hogy 50-55 percet ácsorogjon a vidéki utas.

Az érem másik fele, a helyközi „betétjáratok” esetében még rosszabb a helyzet. 50 feletti pár lassújárat sem elegendő ahhoz, hogy a Debrecen-Hajdúböszörmény szakaszon időnként ne tömörüljön a 23 gyorsjárat valamelyikén valódi tömeg. Ez nyilvánvalóan szervezési mulasztás. A Polgár-Debrecen szakaszon a Hajdú Volán közlekedtet néhány lassújáratot (iskolaidőben négy járatpár). Ezek közül kettőnek sikerült úgy meghatározni a menetrendjét, hogy esetleg érdemes legyen azzal, s ne a gyorssal utazni, a másik kettőnek viszont nem. Van egy ötödik pár is, az azonban – nyilván fordaszervezési okokból – csak Hajdúböszörmény és Polgár között közlekedik teljesen üresen, miközben Hajdúböszörmény és Debrecen között több tucatnyi a buszjáratok száma.
A Tiszaújváros-Miskolc közötti szakasz világát a végletekig színesítik az ütemes gyorsjáratok. Egyfelől léteznek a Tiszaújváros–Ónod–Miskolc lassújáratok (menetidő: 60 perc), másfelől az ún. gyorsított, Ónod felé nem betérő 50 perces járatok, valamint a Miskolc-Debrecen gyorsok (menetidő: 40 perc). Korábban sem lehetett eldönteni, mi volt a fő forgalomszervező elv – merthogy évtizedekig járt olyan busz, amely a gyors előtt 10 perccel indult, s egyszerre érkeztek; de olyan is, ami megpróbálta a gyorsjáratok közötti űrt betömni. Külön zavaró, hogy semmilyen törvényszerűség nem érződött sosem a gyorsított és a lassú buszok közlekedési rendje között. Elvileg adná magát a lehetőség, hogy a lassújáratok abszolút ráhordó/elhordó jelleggel oda–vissza csatlakozzanak Tiszaújvárosban a gyorsjáratokhoz, a gyorsított buszok pedig az órás alapütemet felezve nyújtsanak sűrűbb eljutási lehetőséget Miskolcra. Ezt a logikus felfogást eddig legfeljebb nyomokban láttuk érvényesülni.

Ikarus V127.00 (fotó: Borsod Volán)

Az ütemesítés nyomán is a legváltozóbb megoldások észlelhetők. Ha valaki hajnalban felszáll a buszra Debrecenben, két óra múlva már Ónodban lehet, mert épp van kitűnő csatlakozás. Ilyen gördülékeny (ugyanakkor öt-tíz perces késést még toleráló) csatlakozás legközelebb 14:30-kor adódik a számára, a többi időszakban 25-50 perces várakozásokkal kell számolnia. Néha tehát csak 10 percet kellene tolni egy-egy lassújárat indulásán, erre azonban egyelőre nem került sor. 

A gyorsított buszok kapcsán talán némi előrelépés észlelhető az elmúlt hónapokban. Így például évekig járt 5-10 perccel egy debreceni gyorsjárat nyomában a Hajdúnánás-Polgár-Miskolc busz, amit aztán most végre sikerült az alapütem felére „belőni”. Ugyanez történt a Tiszaújvárosból 11:30-kor induló miskolci gyorsjárat legfeljebb kéttucatnyi utasát „mentesítő” 11:20-as gyorsított busszal. Több mint húsz év (!) után rájöttek az illetékesek, hogy több értelme van, ha 10:30 és 11:30 között éppen félidőben indítják. Jellemző, hogy mindkét – és még több más – esetben a decemberi módosítás után hetekkel–hónapokkal ért tetté az elhatározás. Ezért aztán a menetrendi tájékoztató tábla még most is tele van utólagos javításokkal, betoldásokkal. Ellenpéldaként álljon itt egy sokkal tudatosabb pozitív lépés: másfél évtizeden át Polgártól Miskolcig 50 km-en át (ez az egész út fele!) követte egymást az egyik esti Debrecen-Miskolc és Nyíregyháza-Miskolc. A durván pazarló megoldást most módosították. Igaz, azt még nem sikerült elérni, hogy a nyíregyházi járat valóban felezze is az alapütemet – 20:00 óra helyett egész pontosan 19:53-kor indul…

Van azonban, ahol ki tudja, miért, ezek az ugyancsak logikus lépések a jelek szerint további éveket igényelnek még. A már jelzett egyetlen csak iskolai napokon közlekedő Debrecen-Miskolc például 13:05-kor indul tovább Tiszaújvárosból. Az egy dolog, hogy a 12:30–13:30-as ütemből „kilóg”. De az már egészen súlyos hiba, hogy a több lépcsőben tönkretett, hosszú időn át csuklós busszal kiadott és úgy is kihasznált, manapság már szintén csak iskolai időre korlátozott Tiszaújváors–Miskolc 13:10-es gyorsított járat menetrendjén nem változtattak. Így a 13:05-ös gyorsjárat „sepreget” a 13:10-es gyorsított előtt, nem pedig fordítva.

Már-már abszurd a Tiszaújváros–Polgár közötti szakasz ellátása. A Tiszaújvárosból Polgáron át valamelyik faluba közlekedő, illetve a Nyíregyházára tartó regionális buszok a módosítás révén szinte mérnöki pontossággal járnak a gyorsjáratok sarkában. Így aztán számos időközben fordul elő az 5-55-10-50 perces követési sűrűség a mindössze tíz kilométeres szakaszon.

A helyközi betétjáratok ignorálása kapcsán gyakorlatilag állatorvosi ló a napi utolsó Debrecen-Miskolc járat. Az ütemből eleve kivett busz előtt – este nyolckor! – öt perccel sepreget Hajdúböszörményig egy Hajdús kocsi. Majd Görbeháza és Tiszaújváros között egy, Polgár és Tiszaújváros között további három műszakos busz közlekedik, szintén 5-10 perccel megelőzve a gyorsjáratot. Végül, mintegy csattanóként, percre pontosan egyszerre érkezik az Eger-Miskolc járattal Nyékládházára. És mivel az ekkor tökéletesen ellátatlan Sajószögeden és Nagycsécsen történetesen nem áll meg, nem is csodálható, ha ezen a kései órán a busz legtöbbször egy-két utassal rója le a 100 km-es távot.

Javaslatok

A jelzett gondok nem egyediek, nem kezelhetők néhány település magánügyeként. Ezért a javaslatokban sok esetben kicserélhetők a településnevek vagy a konkrét járatok, indulások – és ebben az esetben az ország sok pontján érvényes, jogos igényeket fogalmazunk meg. Ennek fényében egy alapvetően biztató kezdet után közel egy évvel, az új menetrend készítésének az idején a következőket javasoljuk.

Az ütemesítés átalakítása a helyközi járatokat csak részben érintené (fotó: boon.hu)

1. Az ütemen kívül rekedt járatokat integrálják a rendszerbe. Ez szerencsére csak néhány indulást érint, s semmilyen egyéb követelményt nem ír felül. Ezért is bosszantó a „kilógásuk”.

2. Az alapütem felére helyezzék az autópályán közlekedő expresszeket. Megfontolandó, hogy a Berettyóújfalu-Ózd járat visszakerüljön-e a gyorsjáratok közé: bár országos járatnak van nyilvánítva, a 4,5 órás vezetési időbe a gyorsjárati rend szerint is beleférne. Ez egyfelől jelentősen növelné a kihasználtságát, másfelől javítaná a közbülső települések ellátását, miközben semmibe nem kerülne. Szintén az alapütem sűrítéseként, két indulás között épp félúton lenne jó helye a csak iskolaidőben közlekedő egyetlen gyorsjáratnak.

3. Külön megfontolandó a napi utolsó Debrecen–Miskolc járat indítása. A jelenlegi formájában súlyosan pazarló, felesleges megoldásnál az is jobb lenne, ha 30-40 perccel később indulna. Ekkor kényelmes és bizonságos csatlakozást venne a napi utolsó Szeged-Békéscsaba-Debrecen járattól, így egy nagy térség válna beutazhatóvá egyetlen este alatt, s közben a teljes távon ellátatlan időben szolgálná ki az utazókat.

4. Hajdúböszörményben Téglás és Balmazújváros (ez körülbelül tucatnyi járatpár naponta), Polgáron Tiszagyulaháza és Tiszacsege (körülbelül napi 25 járatpár), Tiszaújvárosban pedig Hejőbába(-Hejőpapi), Tiszapalkonya (-Mezőcsát), Sajóörös, Sajólád és a helyi viszonylatok irányába (körülbelül napi 50 járat) hangolják az indulásokat–érkezéseket, a 10-15 percnél nagyobb várakozási kényszereket minél nagyobb mértékben csökkentsék. Külön figyeljenek a Budapestről érkező busz tiszaújvárosi csatlakozásának megoldására.

5. Hajdúböszörmény és Debrecen között (és vissza) a gyorsjáratok előtt 10 (völgyidőben 15-20 perccel) közlekedjenek tehermentesítő lassú helyközi járatok. Polgár-Debrecen viszonylatban a meglévő (jelenleg négy, potenciálisan öt) lassú helyközi járatpárok inkább felezzék az alapütemet, mintsem 5-15 perccel korábban indulva egyszerre érkezzenek be a gyorsjáratokkal. Lehetőség szerint a Polgár-Debrecen lassújáratokat hosszabbítsák meg Tiszaújvárosig (különösen a hajnali járatok esetében).

6. Miskolc-Tiszaújváros-Polgár viszonylaton a következő változtatásokat léptessék életbe:

- minden gyorsjárat álljon meg egy-egy helyen Sajószögeden és Nagycsécsen
- a gyorsított járatok az alapütemet felezve, két gyorsjárat között induljanak
- az Ónod felé közlekedő lassújáratok Tiszaújvárosban biztosítsanak mindkét irányban csatlakozást a debreceni gyorsjáratokra (ily módon a csatlakozás biztosítottá válik Tiszaújvárosban az összes többi falujáró viszonylatban is)
- a gyorsjáratok alapütemét felezzék a Tiszaújváros-Polgár között közlekedő falujáró, illetve egyéb távolsági (pl. Eger-Nyíregyháza, Gyöngyös-Nyíregyháza, Miskolc-Nyíregyháza, Miskolc-Hajdúnánás) járatok is, ily módon Polgár és Tiszaújváros mindkét irányban félóránként legyen egymással összekötve.

Mindezek végrehajtásával korszerű, kiszámítható közlekedési rend lépne életbe Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye között. És nyomában olyan térségi hálózat alakulna ki, amely mintaként szolgálhatna az országban mindenütt az ütemesítési próbálkozások értékesebbé tételére. A fentebb leírtak semmibe nem kerülnek – csak oda kellene egy kicsit figyelni.

(Címlapfotó: napi.hu)