Folytatjuk a nézelődésünket a szovjet buszgyárak múltbéli prototípusai között. Következik a PAZ.
PAZ 665-T
A busz oldalán büszkén hirdeti a felirat a nemzetközi szereplést
A Pavlovói Autóbusz Gyár (PAZ) kis-közepes befogadóképességű, de strapabíró, nagyüzemi tömegközlekedési körülményekre épült trambuszokat gyárt. Ez orrmotoros elrendezésű, a busz széleire kitölt kerekekkel készülő midibuszokat jelent. A kategória itthonról a Tr3,5-es, Ikarus 60-as és Ikarus 620-as buszokról lehet ismerős, bár e kettő utóbbi már nagyobb befogadóképességű kategóriába esett.
1967-ben a 665-ös prototípus sorozat helyközi változatával XVIII-ik Nizzai kiállításon a kategória ezüst érmét megnyerték. A busz 1965-ben épült a gyártónak helyt adó város 400 éves fennállásának évfordulójára. A 7435 mm hosszú busz 2,4 méter széles és 2,8 méter magas volt. A mozgáshoz szükséges erőt 124 lovas GAZ-53-as motor szolgáltatta.
PAZ Tourist 8,5
Figyelemre méltó az üvegezés rendszere és kialakítása
A Tourist prototípus egy érdekes színfolt a gyár palettáján, ugyanis elszakadtak a trambusz kialakítástól. A '67-es siker után egy teljesen új, nulláról elkészített, semmi máshoz nem hasonlító turista busz létrehozása volt a cél. A busz 1969 márciusára készült el, EC-106 karosszériaszámmal. A busz 8,5 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,78 méter magas volt. A mozgatásáról a PAZ buszok között először farba épített, ZIL-130 teherautóból kölcsönvett 150 lóerős motor és a szintén onnan származó 5 fokozatú váltó gondoskodott.
Le sem tagadhatná, hogy a 60-as évek végén készült prototípus. De előbb néznénk amerikainak.
A 24 utas szállítására berendezett utasteret három részre osztották. Elöl ült a vezető és az utaskísérő. Mindketten külön ajtón tudtak beszállni és a hátrébb eső utastértől 20 centivel alacsonyabban ültek. A forgatható ülésen ülő utaskísérő mikrofon mellett magnetofont is kapott. A 24 fejtámlás, állítható ülés importból származott, az utasok állítható légfúvókat és olvasólámpákat kaptak. A speciálisan ívelt üvegeket a Szaratov üveggyár szállította. A hátsó részben kapott helyet a mosdó, a bár és a ruhatár. A mosdóba elektromos borotvákhoz való konnektor is került. A hátsó traktusban került elhelyezésre a csomagtér is. Két oldalról volt rakodható, ezek az ajtók egyúttal vészkijáratként is funkcionáltak. Az így leválasztott hátsó rész hatékony hő- és zajszigetelést biztosított az utastérnek a szintén hátra, de a padló alá helyezett motortól.
Egy kis korszerűsítés után 1971-ben
1969 májusában útnak indult a busz és a Moszkva-Kijev-Budapest-Bécs-Velence-Milánó-Nizza útvonalon érkezett meg a XIX. Nemzetközi Autóbuszhétre. Itt több elismerést is besöpört:
- A francia elnök nagydíját
- Egy arany nagydíjat
- A tervezők pedig technikai kiválóság oklevelet kaptak
A buszból az alkalmazott különleges megoldások és a későbbi teszteken gyengének bizonyult vázszerkezet miatt nem készült sorozat.
Felhasznált források:
A képek forrása: autowp.ru
http://denisovets.ru/paz/pazpages/paz665t.html
http://denisovets.ru/paz/pazpages/paz8-5.html
http://denisovets.ru/paz/pazpages/paz8-5t.html
Ha érdekel az autóbuszok múltja, jelene és jövője, ha friss képet szeretnél kapni e közlekedési eszközökről, akkor csatlakozz hozzánk a Facebookon is!
