A belgiumi Gentben, szinte minden közlekedési eszközzel találkozhat az utazó. A belvárosi szűk utcákban a kerékpár az egyeduralkodó. De keskeny nyomtávú villamosokból és buszokból sincs hiány.
A város 243 ezres lakosságával Kelet-Flandria legnagyobb városa. Az azonos nevű járás központja. Gent a Schelde és Leie folyók torkolatában épült fel. Tengeri kapcsolata is van a Gent–Terneuzen csatornán keresztül. Mindettől függetlenül a hatalmas kikötő, városba ívelő része kissé elhagyatottnak tűnik.
Akik közösségi közlekedéssel érkeznek a városba, azok két nagyobb vasútállomásra érkezhetnek. Az egyik a Gent-Sint-Pieters, a másik a Gent-Damport. A nagyobb és főpályaudvar jellegű forgalommal bíró állomás a Sint-Pieters, ahová a legtöbb vonat érkezik. A felvételi épület kívülről egy középkori flandriai várra emlékeztet, aminek a belsejét csodaszépen dekorálták. A vasúti közlekedésen kívül van négy villamos vonal és számos buszjárat is a városban. Az utóbbi kettőt a De Lijn társaság üzemelteti. Sajnos Belgium egyetlen trolibusz vonalát néhány éve felszámolták, de helyette, igaz nem nulla emissziójú, mégis környezetbarát buszokkal utazhatunk, ugyanis korszerű Van Hool AG 300 Hybrid kocsikkal váltották ki az öreg trolibuszokat.
A főpályaudvarnál érdemes napijegyet váltani, amit bármelyik automatából zökkenőmentesen megtehetünk. Nekünk első dolgunk a fontosabb látnivalók megtekintése volt, ami Gent három tornyában, a Szent-Michelssbrug hídban, a várban és persze a Graslei rakpartban volt tetten érhető. Ez utóbbi talán a legszebb része Gentnek.
Az erősen motorizált város belvárosi részére, semmi sem tiltja a behajtást mégis alig-alig látni autót a különös szépségű belvárosban. Ennek az az egyszerű oka, hogy Gent belső részein szinte mindenki biciklivel jár. A vasútállomások környékén megszámlálhatatlanul sok kerékpár található, nagy részük le sincs zárva! Persze a villamosok is tehetnek róla, hogy kevés az autó. Hiszen a belvárosi szűk utcákban a keskeny nyomközű villamos vonalakon sűrűn járnak a szerelvények. Itt főként az ötrészes Siemens/Bombardier HermeLijn típusú hernyókkal találkozhatunk, amik a szűk utcákban épp hogy elférnek.
Persze számunkra a város buszközlekedése volt a fontosabb. Elsőként a hármas busszal utaztunk a végállomásig. Ez gyakorlatilag a genti járműtelepet jelenti, és itt ért minket az első sokk. Ugyanis a buszgarázst a 2x4 sávos autópálya alá telepítették, összekötve a kellemeset a hasznossal. Hiszen ki van használva a várost elkerülő autópálya alatti terület. Nem kell fedett helyet építeni és egyetlen kocsit sem kell tárolni a szabad ég alatt. Ha pedig bővítésre van szükség, egyszerűen odébb kell vinni a telepet határoló kerítést. Egyébként néhány villamos kocsi is itt „alszik”.
A hazai viszonyokhoz szokott szemnek megdöbbentő, hogy a belvároson kívüli területeken szinte egymást érik az építkezések. Ezek majdnem mindegyike érinti a közösségi közlekedést is. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása a Gent-Sint-Pieters vasútállomás környezetének rehabilitációja, ahová új buszvégállomást, P+R parkolót és a De Lijn új diszpécserközpontját építették fel. A közlekedésfejlesztés nem állt meg itt. Nemrég helyezték üzembe az új dinamikus utastájékoztató rendszereket. Ott jártunkkor épp újabb „totemoszlopokat” helyeztek ki, egyelőre csak a villamos megállókban, de hamarosan a fontosabb autóbuszmegállókban is felváltja a táblás megoldást az új, korszerű rendszer. Egyébként a megállókban kihelyezett tájékoztatók jól érthetőek, a turisták is elboldogulnak, pedig azok csak flamand nyelven olvashatók. Ha már itt járunk, nagyon érdekes volt az is, hogy a megszámlálhatatlanul sok turista ellenére alig lehetett látni a városban turistabuszt.
Persze azért nem fenékig tejfel a közlekedés Gentben sem. Iszonyatos mennyiségű autóforgalma van a városnak a belvárosi részeken kívül. Sokszor szinte teljesen járhatatlanok az utak. Egymást érik a dugók. Ott tartózkodásunk idején Gent-Damport vasútállomásnál egy kisebb koccanásos baleset történt, ami teljesen ellehetetlenítette a környék közlekedését. Így az arra közlekedő buszok menetrendje is „elverődött”. De megfigyeléseink alapján, máshol is lehettek problémák. Sokszor előfordult, hogy nem tudták tartani a közösségi közlekedés eszközei a menetrendet. A belvárosi szűk utcákban, pedig -ahogy az nálunk is szokás- az a kevés autó is akadályozza, a villamosok forgalmát. Így azok szinte soha nem tudták tartani a menetrendet.
A közösségi közlekedés eszközeinek kinézete furcsa kettősséget mutatott. Azok a járművek, amik általában a belvárosban közlekednek, egy kissé le vannak amortizálva. Ahogy mondani szokás minden „sarkukon” van valamiféle sérülés. Ez főként a korábban már említett HermeLijn villamosokon szembetűnő, mert a hosszú fehér hernyókon igencsak jól látszanak a sérülés nyomok. A buszok közül jó pár régebbi típus van olyan állapotban, hogy a BKV is ritkán enged utcára ennyire „szakadt” kocsit. A járművek belseje viszont makulátlanul tiszta, akár enni is lehetne a padlóról. Sajnos pár kocsit a magukat művésznek nevező graffitisok itt sem kímélnek. De ezt sem a nálunk megszokott szélsőséges értelemben kell venni. Ezért ez a probléma kizárólag néhány karcos üvegben és az ülések háttámláján elhelyezett szignókban jelentkezik. A járművek csúcsidőben és napközben is igen sűrűn közlekednek, de a hétvégéken, valamint a kora reggeli és késő esti órákban is nagyon megritkulnak. Éjszakai járat nincs a városban.
Ha már a járműveknél tartunk, akkor meg kell említeni, hogy igazán sok típust nem üzemeltet a genti BKV. A villamosok között a többször említett HermeLijnen kívül jó pár PCC-szerű öreg villamos is van a városban. Ez utóbbiak között van néhány olyan, ami még teljesen eredetinek tekinthető, de a többségük már átesett valamiféle felújításon. A legtöbb busz természetesen a belga Van Hool gyár terméke. Így a nálunk is jól ismert régi homlokfalas A300 és AG300-asból is akad jó néhány példány a városban, de főleg ezeknek az új homlokfalas változatából lehet különösen sokat látni. Fentebb említettük, hogy a trolibuszok helyett AG300 Hybrideket vásárolt a DeLijn, ezek a kocsik tulajdonképpen trolipótlók, ezért a trolibuszok egykori vonalán közlekednek. A második legtöbb a B7R LE alvázas VDL-Jonckheere Transit 2000 típus. Ezeknél volt egy kis deja vu érzésünk, hiszen ugyanolyan hangjuk van, mint a „mi” Localóinknak. Egyébként néhány csuklós is akad a városban ezekből a kocsikból. A futottak még kategóriába tartozik pár darab csuklós Citaro és szintén pár darab Volvo 7700A, valamint van még néhány régi LE kialakítású Van Hool is. Amúgy meglepően sok csuklós jármű közlekedik a városban, de az általános kihasználtságuk kissé alacsonynak tűnhet a budapesti heringjáratokhoz képest. Kifejezetten ritkán láttunk álló utasokat. A szóló buszok között van kettő és három ajtós is, de a csuklósokat kizárólag három utasajtóval kérte a megrendelő.
Szóval, aki ebben a csodálatos flandriai városban jár, semmiképp ne hagyja ki a látványosságokat, de a közösségi közlekedés is mindenképpen megér egy alapos szemrevételezést.
