A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a közforgalmú autóbuszok, majd mindegyikére egy igen fontos feladat is hárul azon kívül, hogy utasokat szállítsanak A-ból B-be. A súlyos katasztrófáknál a honi katasztrófavédelem szinte csak ezekre a járművekre számíthat olyankor, amikor állampolgárok tömegét kell kitelepíteni. Akkor is így van ez, ha esetleg több könnyű sérültet kell kórházba szállítani. A buszok használatára két terv létezik, és az erre vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmány is rögzíti.

Nagyon reméljük, hogy nem kerül sor ilyesmire, de jól tudjuk, hogy az ördög soha nem alszik. Így bárhol, bármikor előfordulhat súlyos katasztrófa. Persze sokszor nem úgy tűnik, de erre az eshetőségre bizony alaposan felkészültek az illetékesek. Tulajdonképpen inkább eshetőségekről van szó, ugyanis két terv létezik a buszok használatára. Az egyik az „M” (mentési) terv. Ez a fajsúlyosabb esetekkel foglalkozik, háború, atomtámadás, árvíz, vegyi katasztrófa, atomkatasztrófa stb. Az ehhez kapcsolódó teendőket rögzíti az alkotmányunk is. Ezek az esetek nagyobb régiókat –akár több megyét vagy az ország teljes egészét- érinthetik. A másik terv nincs külön jelölve. Ez a kevésbé súlyos katasztrófák esetén lép életbe. Az ilyen rendkívüli helyzetek csak egy kisebb részét érinthetik az országnak (például egy városét vagy megyéjét), mégis sok állampolgár kerülhet közvetlen életveszélybe. A rendkívüli események, haváriák kezelésére és elhárítására egy szabályzó dokumentum, az Mvt. 45. § alapján, Mentési terv van érvényben. A nagyobb súlyú eseményeknél a Katasztrófavédelem veszi át az irányítást.

A Szabolcs Volán buszainak az elmúlt években az árvizek miatt többször is akadt dolguk

Ahhoz, hogy megérthessük, a rendszer működését tegyünk fel egy példát, ami persze csak fikció. Terroristák robbantottak a fővárosi Opera bálon. Sok a halott és a sérült, egyelőre nem tudni, hogy további robbanóeszközök vannak-e a környéken, ezért ki kell lakoltatni az operaház 500 méteres körzetét. Ekkor a BKV fődiszpécsere egy jelszó bemondásával aktiválja a rendszert, amire minden érintett ugrik.

A szolgálatban lévő diszpécserek tíz-húsz kocsit azonnal kivesznek a forgalomból és a helyszín közelébe irányítanak. Innen a katasztrófavédelem illetékese veszi át a járművek irányítását. Közben a garázsok diszpécserei riasztják az épp nem dolgozó sofőröket, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a kijelölt garázsaikban. Ez után az összes konyhában dolgozót is berendelik, hogy főzzenek teát, kávét, esetleg meleg ételt. Az ilyen estekre kiképzett vezetőket is azonnal riasztják és berendelik, hogy az úgynevezett „operatív” vagy a „védett” szobában csak a katasztrófa felszámolásával foglalkozzanak. Amíg a veszély fennáll, ők akár éjjel-nappal mindannyian dolgoznak.

Ha kell a hadsereg buszai...

A helyszínre érkező buszokat a veszélyzónában a katasztrófavédelem kijelölt vezetői irányítják egész addig, amíg a kocsik be nem fejezték a kiürítést. Ez minden hazai nagyváros közlekedésében és a helyközi Volán járatok esetében is hasonlóképpen működik. Így volt ez az elmúlt évek nagyárvizeinél és az emlékezetes másfél évvel ezelőtti Kolontári iszapkatasztrófánál is.

Megkérdeztük a BKV-tól, hogy milyen kötelezettségeik vannak, ha katasztrófa éri a fővárost? Azt a választ kaptuk, hogy a közlekedési cég nemrég kötött együttműködési megállapodása nyomán a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) bármilyen a fővárost érintő katasztrófa, illetve a városi közlekedést bénító baleset esetén értesíti a BKV fődiszpécserét. Ez természetesen fordítva is igaz. A BKV fődiszpécserének szintén tájékoztatási kötelezettsége van az FKI felé.

Az együttműködési megállapodás értelmében az FKI a katasztrófa esemény(ek) idején biztosítja a BKV járműveit, beszerzi a szükséges védőfelszereléseket, valamint oktatja és továbbképzi a BKV alkalmazottjait. A BKV cserébe a Budapest területén azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban vesz részt, kidolgozza és folyamatosan pontosítja a fent említett elgondolást, valamint biztosítja a törvényben előírtaknak megfelelően a Metró Szakalegység működését is. Az elmúlt fél évszázadban Budapest lakosságát egyszer sem kellett kilakoltatni, az viszont többször is előfordult, hogy egy-egy II. világháborús bomba hatástalanításának idejére, nagyobb lakóterületeket is ki kellett telepíteni.

...és más eszközei is bekapcsolódnak a kitelepítésbe és kármentesítésbe is

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy Budapesten a 70-es 80-as években, jó néhány BKV busz igencsak különleges katasztrófavédelmi feladatot is kapott. Az úgynevezett KÜM (katonai üzemmódú) buszoknak az volt a célja, hogy sebesülteket szállítsanak. Mozgósítás esetén egy adott helyen meg kellett volna jelenni velük, átalakítás céljából.

Ezeknek a kocsiknak saját azonosító jegyei is voltak. Amik közül a buszok tetején lévő azonosítószám – ez gyakorlatilag a busz rendszáma – volt a legfeltűnőbb. De sok más apró különbségek is mutatkoztak a „hagyományos” buszokhoz képest. Ilyen volt a hordágyak rögzítésére szolgáló sínrendszer. A mennyezeten lévő résekbe pedig a hordágyak hevedereit kellett beakasztani. A kocsik belső oldalfalán szintén a hordágyak rögzítésére szolgáló menetes furatok voltak, persze vakdugóval eltakarva. A vezetőfülke mögötti falon és a harmadik utasajtó peronjánál stekklámpa dugaszt is kialakítottak az ilyen buszokon.

A KÜM kocsik egy részét, gyakorlat céljából, évente egyszer átépítették „hordágyasra”. Ha hinni lehet a beszámolóknak, akkor egy busz belsőterének átalakítása mindössze egy órát vett igénybe.

Ez sajnos nem KÜM busz. De több Ikarus 415-ös is ellátta ezt a feladatot

Egészen a 90-es évek elejéig, felújításkor, főjavításkor a kapaszkodórendszeren és a hordágyak rögzítésein bárminemű átalakítás tiltva volt. Napjainkra viszont a KÜM buszok fontossága annyira elhalványult, hogy a felújított kocsik már évek óta nem kapják vissza „katonai” jellegüket.

Jelenleg több olyan Ikarus 415-ös is rója a fővárosi utcákat, amik tetején láthatóak azonosítószámok, de ezek a régi rendszámukat jelölik nem pedig a KÜM jelleget. Arról nem sikerült információt szereznünk, hogy a régi KÜM kocsikra számít-e a fővárosi katasztrófavédelem sebesültszállítás céljából.