Németh Lászlóné jött, látott és győzött! A gazdasági miniszter óriási sikernek és példaértékűnek nevezte a székesfehérvári közlekedés kálváriájának megoldását. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez újabb kudarc és csak elrenttentő példaként szolgálhat más városok előtt.
Propaganda számháborút indított a (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) NFM a városi közlekedés finanszírozási válságának megoldása helyett. Mint ismeretes 2006 óta a városi közösségi közlekedés finanszírozásában, kormányzati intézkedések miatt finanszírozási válság van. Ennek megoldására az elmúlt hat évben számtalan javaslat született, de egyiket sem vezették be. Hazai városaink majd mindegyike túl nyújtózkodik takaróján. Többet rendel meg a helyi volántól városi közlekedési teljesítményként, mint amit ki tud fizetni. Most igen nagy sikerként, példa megoldásként értékelte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a napokban kötött székesfehérvári megállapodást.
Székesfehérvár városa az elmúlt hat évben a helyi közlekedés (mely száz százalékban önkormányzati és nem állami feladat) finanszírozása során 1 700 millió forint adósságot halmozott fel az Alba Volán felé. Ez az összeg körülbelül 34 új szóló autóbusz ára. Amennyiben a város ezt kifizette volna, most a 10-22 éves buszok helyett 1-6 éves kocsik járhatnának Fehérvár utcáin. Nem fizette ki. Egy megyei volánnál ekkora összeg hiánya már a működést veszélyezteti. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.), mint a 24 Volán főnöke 2006-tól 2011-ig nem engedélyezte, hogy a Volánok erőteljesen fellépjenek jogos követelésükért a városokkal szemben. Amolyan írjatok egy udvarias levelet és maradjatok nyugton álláspontot foglalt el az MNV Zrt, ami igencsak ellentétes a törvényekben megfogalmazott állami tulajdonosi kötelezettség teljesítésének követelményével. 2011-ben és 2012-ben azonban az MNV Zrt. új vezetése – helyesen – próbálja behajtani az elmaradt követeléseket. Igen kicsi sikerrel. Segítségükre van az, hogy a legtöbb városban idén december 31-én lejár a több évre kötött városi, helyi közszolgáltatási szerződés. Egy-két polgármester elég erősnek érezte magát, hogy megfenyegesse az adott megyei volánt, miszerint nem a volánnal újítja meg a szerződést. Igencsak meglepődtek amikor néhány volán azt válaszolta : rendben. Elmaradt a zsarolási lehetőségük. Az érintett polgármesterek beosztottai gyorsan elmagyarázták heveskedő főnöküknek, hogy vigyázzon a helyi szabadságharccal, mert ha a volán helyett más szolgáltat, akkor az 20-50 százalékkal többe kerül évente a városnak mint ha a volán marad. Akár magán vállalkozót bíz meg a volán helyett, akár saját helyi céget alapít.
Ezt próbálta most feloldani Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester. Összehozott egy inkább szégyellni való, mint dicséretes megállapodást a helyi volán (Alba) és a város között. Ehhez díszletnek lerendelte Némethné NFM miniszter asszonyt is Fehérvárra. A miniszter asszony valóban csak díszlet lehetett a sajtó számára, ugyanis se neki, se tárcájának, semmi köze sincs egy város és egy volán társaság szerződéséhez. A városi közlekedés száz százalékban helyi ügy, nem állami, tehát az állam minisztere ott csak néző lehet. A volán oldaláról szintén semmi köze nincs, hisz a volánok nem tárcájához, hanem az MNV Zrt.-hez tartoznak.
Nézzük az ünnepelt, példa szerződést, amit nem ünnepelni, hanem inkább szégyelni kellene. Az Alba Volán felé Székesfehérvár városa tartozik 1 milliárd 700 millió forinttal. Ebből a tartozásból most átutalt 200 millió forintot. Vállalta, hogy tíz éven át átutal pluszban évente 63 millió forintot, ami összesen 630 millió. Ez mindösszesen 830 millió törlesztés. Mi van a 870 millió forint hiányzó résszel? Nos erről a senki által meg nem fizetett 870 millióról a miniszter asszony azt mondta majd az állam rendezi. Ez a kétes és eléggé hiteltelen megfogalmazás valószínűleg azt jelenti, hogy az Alba Volán lemondhat erről a követeléséről. Ez a pénz (körülbelül 17 új busz ára) valószínűleg elveszett.
2006-ban állami akarattal elrontottak valamit, ami lehetetlen helyzetbe hozott 106 hazai várost. Most 2012-ben ezt a rontást megismétlik más szereplőkkel, más körülmények között. Azt sem kell külön bizonygatni, hogy a tíz éves részletfizetésben évente küldendő 63 millió forint mást jelentett volna az Alba Volánnak, ha 2009-ben kapja meg és mást, ha majd 2019-ben kapja, kamatok nélkül.
Tanulságos az a polgármesteri mondat is miszerint Fehérvár városa ezentúl nem évi 110 millióval, hanem 224 millióval támogatja majd az Alba Volán által üzemeltetett fehérvári helyi közlekedést. Érdekes ez az állítás, ugyanis a város nem támogat egy szolgáltatót, hanem kifizeti a megrendelt szolgáltatást. Ezt valaki már elmagyarázhatná a polgármester úrnak. Tanulságos azért is mert a hozzáférhető információk szerint a fehérvári helyi buszközlekedés éves működési hiánya 350-370 millió forint évente. Igencsak nagy politikusi cinizmusra vall sikerként közölni a választókkal, hogy az eddigi évi 260 millió helyett ezentúl, csak évi 150 milliót nem fizetünk ki.
Évente – előre tervezetten – újratermelik az adósságot évi 150-180-200 millió forintjával. Akkor mit is oldottak most meg? Tehát a magyar városok nyugodtan költekezhetnek, a volánok tehetetlenek ellenük. Illetéktelen minisztertől kapnak politikai segítséget ahhoz, hogy ezentúl se fizessék ki amit megrendeltek. Az MNV Zrt. mint az állam képviselője ez ügyben, úgysem fog velük szemben fellépni.
Az, hogy miniszternek kell politikai PR rendben van. Az, hogy polgármesternek kell politikai PR rendben van. De ennyire sületlennek néznek minden fehérvári polgárt? Székesfehérváron nincs egy középiskolai matek tanár vagy legalább egy mérnök, aki utána számolna az ilyen propaganda megállapodások pénzügyi hátterének?
A legnagyobb vesztes persze most is az aki a legkevésbé tehet az egész helyzetről. Székesfehérvár utazó közönsége és az Alba Volán. Az utazóknak nem lesznek új buszaik, jobb utastájékoztatás, pontosabb közlekedés. Az Alba Volán bukja a járműfejlesztési elképzeléseit és újabb belső szigorításokat kell bevezetnie. Bukja kint levőségei nagyobb részét és aláírt egy olyan papírt miszerint a következő években se kapja meg a helyi közlekedésen termelődő veszteségkiegyenlítését, és ezt önként vállalja.
Ez sok mindennek nevezhető csak jó példának nem. Pedig a miniszter asszony példa értékűnek, más városok számára követendőnek tartja az első ilyen megoldást. Reméljük nem lesz igaza. Reméljük azt is, hogy még egy ilyen szörnyű, buta és hátrányos szerződéskötésre nem kerül sor. A miniszter asszonynak nem kell értenie a városi közlekedés finanszírozásához. Se neki se tárcájának semmi köze hozzá. Jobb ha nem is kotyog bele, mert csak ilyen, nevére és tárcájára nézve negatív üzenetet hordozó gagyi jön ki belőle. Ha már mindenképpen szerepet kíván vállalni az ügyben illetékes MNV Zrt. helyett ilyen ügyekben, akkor munkatársaival dolgoztasson ki valódi, a finanszírozási anomáliákat valóban felszámoló megoldási módokat.
Ezt a mostani akciót meg írjuk be a hazai városi közlekedés fekete lapjaira és a jövő közlekedésmérnökeinek és közlekedési közgazdászainak tanítsuk, mint elrettentő, soha meg nem ismételendő példát.