A General Motors (GM) Futurliner egy olyan koncepció busz, ami sokkal inkább teherautó, viszont a gyártó minden kiadványában buszként említi ezt a különleges járművet, amiből összesen tizenkettőt építettek 1940 és 1952 között. Szinte hihetetlen, hogy a több mint hatvan éves buszokból hét a mai napig üzemképes vagy restaurálás alatti állapotban van.

Az 1933-1934 között megtartott Chicagói világkiállítás szervezői hamar ráébredtek arra, hogy amint vége a kiállításnak, az emberek érdeklődése alábbhagy majd a megépített építmények és a bemutatott technológiák iránt. Ezt megakadályozandó létrehoztak egy chartát, aminek a „Century of Progress Exposition” nevet adták, ennek a lényege semmi más nem volt, csak az, hogy fenntartsa az emberek érdeklődését a modern technológiák, valamint a tudományos és az ipari felfedezések iránt.

Az első turné járművei még a GM Streamlinerei voltak (fotó: futurliners.com)

Hogy a „Century of Progress Exposition” minél több amerikai polgárhoz eljusson a szervezők egy az államokon átvezető mozgóturnét álmodtak meg a „Parade of Progresst”. A turné 1936. február 11-én indult és 13 átalakított GM Streamlinert használtak hozzá.

Azonban a mozgó show 1941. december 7-én, a Pearl Harbor elleni támadás után félbe maradt. Ettől függetlenül sikeresnek mondható, ugyanis a turné négy év alatt 251 amerikai városba és 12,5 millió emberhez jutott el.

Ahol a Futurlinerek megjelentek, ott hatalmas érdeklődés követte őket (fotó: GM)

Viszont már a harmincas évek végén felmerült az ötlet, hogy a kissé öregnek és nem is túl látványosnak számító Streamlinereket lecseréljék. Az új jármű tervezésére a GM akkori sztártervezőjét, Harley Earl csoportját bízták meg. Nem volt egyszerű a feladatuk, ugyanis egy olyan koncepcióbuszt kellett tervezniük, amibe a kor színvonalának megfelelő összes modern technikát be kellett építeni és azt kizárólag a „Parade of Progress” feladataira kell felkészíteni. Ez lett végül a GM Futurliner.

Korabeli szemmel sem volt túlságosan kényelmes vezetni a GM buszt (fotó: futurliners.com)

Earlnek és csapatának egy igen impozáns járművet sikerült összehoznia 1940-re. A tízméter hosszú, 13 tonnás buszba egy négyhengeres GM dízel erőforrást építettek, amihez egy manuális váltó kapcsolódott. A 3,5 méteres magasságban lévő vezetőfülkét a jármű hossztengelyének közepére helyezték, így csak egy személy, a sofőr fért el benne, akit a negyvenes évek vadászgépeihez hasonló műszerezettség fogadott, miután a fülke alá épített „lépcsőházon” keresztül megközelítette azt.

A különlegességek felsorolása ezzel még nem ért véget: a Futurlinereken összesen 19 különféle ajtó és nyílás volt, ahová be lehetett málházni a különféle promóciós anyagokat. Az ajtók közül a két nagy oldalsó volt a legfontosabb, hiszen ezen keresztül lehetett megtekinteni a jármű belsejében lévő kiállításokat, illetve sokszor itt szólaltak fel a különféle amerikai vállalatok képviselői. A buszok tetején egy hatalmas fényforrás is helyt kapott, aminek semmi más funkciója nem volt csak az, hogy minél ragyogóbban jelenjen meg a Futurliner. A lámpákat egyébként egy 200 kilowattos Detroit Diesel aggregátor látta el energiával.

Ilyen és hasonló szórólapokat osztogattak a nézőknek a parádékon

A buszok álló helyzetben fantasztikusak voltak, de a beszámolók szerint a vezetési élmény csapnivaló volt. Például hiába volt beépítve szervókormány a buszokba, a dupla első kerekeknek és a hatalmas kormánynak köszönhetően elég nehéz volt az irányítás. De a negyvenes évek elején beépített dízelmotorra és az ahhoz kapcsolt manuális váltóra is sokat panaszkodtak a „driverek”. Melegebb napokon pedig a vezetőfülke forrósodott fel túlságosan.

Így festett maga a kiállítás (fotó: GM)

Mivel a második világháború kirobbanása véget vetett a „Parade of Progressnek”, ezért a turnét szüneteltették, azonban 1946-ban az automobil feltalálásának ötvenedik évfordulóján Futurlinerek is felvonultak a Detroitban rendezett megemlékezésen.

A korábbi nagy sikerre való tekintettel a „Parade of Progress” 1953-ban újra útjára indult. Ekkora a Futurlinereket átépítették, ami főleg az erőforrást érintette. A korábban használt gyenge négyhengeres dízelmotor helyett egy hathengeres benzines GMC 320ci motorra váltottak immáron automata váltóval, ami a korábbihoz hasonlóan 65 kilométer óránkénti sebességre gyorsította a kocsit. A vezetőfülke légkondicionálót kapott és egy új szervót is beépítettek. Ez utóbbi sajnos továbbra sem sokat segített a jármű fordulékonyságán.

Ez a felújított példány négymillió dollárt ért 2006-ban (fotó: wiki)

Mindenképpen említésre méltó, hogy „Parade of Progress” konvoj általában 28 járműből állt, amik között a Futurlinereken kívül a GM aktuális autómodelljei és GMC teherautók is megtalálhatóak voltak. Ezek főként a kiszolgáló személyzetet vitték a helyszínekre. Érdekesség, hogy sok napjainkban használt technológiát is a Futurlinerek belsejében ismerhetett meg a közönség, például a mikrohullámú sütőt, a sztereóhangzást, a sugárhajtóművet, a könnyűszerkezetes sátort (Aer-o-dome), de itt mutatkozott be először a „kisebb”, a háztartásokban is használható televízió készülék is.

A sors iróniája, hogy a „Parade of Progress”-nek épp ez utóbbi találmány vetett végett. Ugyanis az 50-es évek közepére az emberek teljesen elfordultak az eseménytől, hiszen a televízión keresztül is megkapták ugyanazokat az információkat, amiket a show keretében és ehhez ki sem kellett mozdulniuk. Így újabb három év után 1956-ban a „Parade of Progress” megszűnt és teljesen átvette a helyét az egyébként lényegesen olcsóbb, televíziós megjelenés. A futurisztikus show 1953 és 1956 között közel 300 városban fordult meg és több mint 13 millió emberhez jutott el.

A hatvanas években a michigani rendőrség is használt egy példányt (fotó: Michigan police)

A megépült Futurlinereket a GM eladta vagy elajándékozta. Adományként került két Futurliner a michigani állami rendőrséghez, ahol „Safetyliners” néven a biztonsági közúti vezetést demonstrálta. Vásárolt egy kocsit Oral Roberts is, aki evangélikus papként keresztes hadjáratot indított a hatvanas években és mozgó templomként használta Futurlinerét. Ő eljutott a kocsival Dél- és Közép-Amerikába is. Három Futurliner teljesen megsemmisült, kettő menthetetlen állapotban van jelenleg, a maradék hétből négy restaurálás alatt van, három pedig működőképes. Ez utóbbiakból az egyik 2006-ban cserélt gazdát, amikor is majdnem 900 millió forintnak megfelelő dollárt fizetett érte új tulajdonosa.

(Címlapfotó: futurliner.com)

Ha érdekel az autóbuszok múltja, jelene és jövője, ha friss képet szeretnél kapni e közlekedési eszközökről, akkor csatlakozz hozzánk a Facebookon is!