A rekordhosszú hőségriadók után, a nyár végén, harmadjára is megnézzük milyen idő van a budapesti buszokon. A tapasztalatok vegyesek.

Az első tesztünkben hiányolt egységes szabályozás még mindig nem létezik, csak a BKK új járművekre vonatkozó elvárásai enyhítenek valamit a helyzeten, de ez a használtan behozott buszokra sajnos nem teljesen érvényes, illetve vannak hiányosságai. Ami minden buszra érvényes:

A belső hőmérséklet akkor megfelelő, ha annak értéke +35 °C külső hőmérsékletig a külső hőmérsékleti érték felénél legfeljebb 10 °C-kal magasabb (±1 °C). +35 fok felett a külső hőmérsékletnél 6-8 °C-kal alacsonyabb kell, hogy legyen.

Ez 33 fokos külső hőmérséklet esetén 26,5 fokos utasteret, 35 fok esetén 27,5 fokos utasteret jelentene. A nagyobb gond mégse ezzel van, hanem a használt buszokon nem elvégzett ablakcserékkel. Ha rossz a karbantartás vagy a klímaberendezést nem a mi éghajlatunkra választották ki, akkor szükség lenne a nagy, nyitható ablakok meglétére. Ez sokszor nincs meg.

Az első és a második tesztünkben is tapasztalt gyártói hiányosságok a hibrid Volvo buszokkal folytatódtak, de végre pozitív példa is kerül a listára az új MAN Lion’s City-k és a csuklós Mercedes Conectók igen jól hűtő klímáival.

Jó lenne a hibrid Volvo hűtése, ha nem merítené le az akkumulátort. (Fotó: Buga Bence)

A méréseinkből kiderül, hogy a Volvo hibridek (MYK-) is tudnak jól hűteni, csak ne kerüljenek dugóba. Amíg jó az akkumulátorok töltöttsége, addig van hűtés, bár a negyedik ajtónál és mögötte meleg van, a csuklótérben levegőtlenség van és a második tengely körül, az akkumulátorok alatt is melegebb van, mint máshol. A hőmérsékletet a leghűvösebb pont körül, a harmadik ajtóval szemben mértük. Lemerült akkumulátorral, csak a befúvást járatva, zárt ablakokkal esett meg az egyik hibrid busszal az a csúfság, hogy új busz létére a mérési sorozatunk legmelegebb járművének a címét is elnyerte. A Volvo remélhetőleg a jövőben figyelembe veszi a bekapcsolt nagyfogyasztókat, ami nem csak az utazási kényelmen nem ejtene csorbát, de az akkumulátoraik élettartamának is jót tenne. A változtatások elvileg folyamatosan történnek, jövőre kipróbáljuk.

A VT-Arriva MAN Lion’s City (NAY-) buszainak klímája is meggyőző, huzatmentes, ha nem spórolnak vele, kiválóan teszi a dolgát. A hőmérséklet csak azért nem egyenletes, mert a tetőegység alatt nincsenek letakarva a középső befúvó nyílások, ami kár.

Az MAN buszok hűtése rendben van.

Győztes lehetne a szintén VT-Arriva által üzemeltetett csuklós Mercedes Conecto (NCA-) flotta, mert igen jól hűti az utasteret, csak éppen huzatos. A többi típussal folyó szenvedést figyelve ez apróság, ez egy jó klíma.

A korábban beszerzett Mercedes Citarók klímája gyenge, a csuklósokon elvégzett átalakítás javított a helyzeten, de még mindig nem az igazi. Az első kocsitestben jól érezhetően melegebb van, mint a másodikban.

A BKV szóló Conectóiban (NBW-) sem rossz a klíma, bár melegebb van, mint a csuklósokban, és a hőmérséklet sem olyan egyenletes.

Színekkel jelöltük a szubjektív hőérzetet. Az utasok többségén látható izzadtság mértéke volt a döntő. A kék különböző árnyalatai kellemes hőmérsékletet jelölnek. A narancssárga azt, ha a buszból leszállva nem érezni különbséget, az utasok enyhén verejtékeznek. A piros pedig túl meleg.

A PKD konstrukcióban készült Ikarus V127-esek (PKD-> MXJ-) légcsatornája és a típus motorterének szigetelése is csapnivaló. A klíma az ablakok mellett huzatosan, a port felkavarva erősen hűt, a tetőegységtől távolodva viszont szomorú a helyzet és meleg van. 35 fok külső hőmérséklet esetén olyan 30 fok körül van a hőmérséklet a klíma körül, a motortér körül 32-33, míg a klíma alatt a padlóra lezúduló levegő, az ablak alsó pereme mellett mérve 26 fokos. A 7700-as Volvók mintájára, több, kisebb nyílással és a folyosó felé is befúvó légcsatornával, no meg erősebb motortér szigeteléssel lehetne igazi a hűtése a buszoknak. A kisebb és a folyosó felé is néző befúvónyílások tudnák biztosítani a levegő megfelelő átkeveredését és a huzatmentes hűtést. Ettől függetlenül a két első ajtó között jó idő van, ami a harmadikhoz közelítve fokozatosan melegbe, majd a motor mellé érve forróságba csap át.

Nem jó a PKD-Ikarus buszok légcsatornája

A kényszerű korszerűsítésen áteső Sütrak klímával szerelt, BKV-s, csuklós Volvo 7700-asok Happich légcsatornája stabilan őrzi a dobogó legfelső helyén elfoglalt pozícióját. A hideg levegő extra nyílások és huzat nélkül, csendben mindenhova eljut. Ezt a légcsatornát tanítani kellene, sajnos csak keveseknek jut eszébe hasonlóval előállni. A klíma korszerűsítésének van látszatja, a korábbi évekhez képest több buszon működik megfelelően a hűtés.

Hasonló a használtan beszerzett CNG meghajtású, szóló Van Hool buszok (MPW-, MUM-) légcsatornája, csak a motortér körül extra befúvónyílásokat is használnak. A szigorú francia ajánlásoknak megfelelően méretezett klímák kiválóan teljesítenek, tesztünk győztese a megoldás. Annak ellenére van jó idő a CNG-s Van Hool buszokban, hogy a klíma busz egyik végén és nem közepén található.

Tesztünk győztese a francia ajánlásoknak megfelelően kiválasztott klímájának köszönheti sikerét.

Az Utrechtből beszerzett csuklós rokonaikon (MUU-, MUT-) viszont már a Holland éghajlathoz kiválasztott klímákat találunk, ezek hűtőteljesítménye kevés, érezhető hűtést nem produkálnak. Hiba, hogy az elhúzható ablakok csak az egyik oldalra kerültek beépítésre és nem is mindegyik busz kapott ilyeneket.

Az előző szériából származó, Brüsszelből megvásárolt Van Hool csuklósok (LOV-) utólagos klimatizálása is gyenge, a légcsatorna csapnivaló, csak a klímák alatt utazva tapasztalunk hűtést. Az utólagos beépítés sem különb, a hűtőközeg a motor fordulatszámának függvényében fülsüketítő sípolást képes produkálni, igazi barkács munka. A nyitható ablakok itt is hiányoznak a bal oldalról. Ebben a formájukban nem valóak hőségriadó idején közlekedésre a csuklós Van Hoolok.

Összességében bővült a légkondicionálóval felszerelt buszok száma Budapesten és a valóban működő klímával közlekedők száma is. A környezeti hőmérséklet a méréseink alatt jellemzően nem haladta meg a 35 fokot, ami összhangban van az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival. Az előírt, maximálisan 27,5 fokos utastéri hőmérséklethez csak a CNG üzemű, használtan beszerzett Van Hool buszok kerültek. Tehát a kérdés nem egyszerű, több nagy gyártó megoldása is megkérdőjelezhető. A BKK által megadott képlet betartása nem sikerül, a beszerzések során a francia példának megfelelő méretezést kellene előírni.