10 ország, 22 város és 300 új üzemanyagcellás hidrogén busz. Ez a JIVE és JIVE 2 projekt.

Január elsején kezdődött a projektpár és 2023 végéig tart. JIVE= Joint Initiative for hydrogen Vehicles across Europe, tehát kb. Közös kezdeményezés hidrogénes járművek használatára Európa szerte. A teljes költségvetése 106 millió Euro, ebből 22 milliót az EU ad. A résztvevő szervezetek és közlekedési társaságok listája:

Ezekből az országokból tehát bőven lesz hír új hidrogénes buszok beszerzéséről, illetve az ebben lehetőséget látó gyártók előtt megnyílik az út az új generációs típusok elkészítésére. Az előny a már tapasztalattal rendelkezőknél.

Miért éppen hidrogén?

A piacvezető kanadai Ballard üzemanyagcellái, külső burkolat nélkül (Kép: Ballard)

Elterjedt vélemény, hogy az elektromos autózásban elért áttöréssel már nincs szükség egyéb alternatív meghajtásra. Ez azonban nincs így, ahogy a totalcar mai cikke is felhívja rá a figyelmet, úgy a buszoknál is az elektromos buszok értékesítése csak töredéke a dízelekének. Az akkumulátoros hajtások valóban nagy fejlődésen mentek keresztül. A légszennyezés miatt a világon van pár hely, ahol a meglévő kompromisszumok ellenére is relatíve nagy darabszámban állítanak üzembe ilyen járműveket, de a kompromisszumok máshol nem elfogadhatóak vagy egyszerűen nem megfizethetőek.

Ilyen kompromisszumok:

• Az akkumulátoros buszok még mindig többszörösébe kerülnek a dízeleknek
• Ha elegendő a hatótávolság, akkor csökken a szállítható személyek száma
• Ha kicsi a hatótávolság, akkor köztes gyorstöltőket szükséges kiépíteni, ez drága
• Ha nagy elektromos flottát építünk ki, akkor az elektromos csatlakozás bővítése szükséges, ez is drága
• Időigényes a töltés
• Időjárásfüggő az akkumulátorok kapacitása
• A segédüzemek (fűtés, hűtés) fogyasztása fokozott probléma

A fentiek miatt a már bevett alternatíváknak, mint a gázbuszok és a trolibuszok még jó ideig meg is lesz a létjogosultságuk. A legjobb fokmérő erre az elektromos buszokban használt gázolajos kályhák megléte. Akkor mi a megoldás, ha emissziómentesen szeretnénk közlekedni? Átfogó nincs, inkább attól függ mire és hol? Ahol van trolihálózat, ott az akkumulátoros trolibuszok. Ha ezek nem meglévő trolikat váltanak ki, hanem bővítési, fejlesztési céllal jelennek meg, ott már ki is találták rájuk a részleges troli elnevezést, például Solingenben vagy Brnóban. Ezzel a trolihálózat rugalmasan bővíthető, és a járművek töltése is kiegészítő beruházás nélkül megoldott.

Hidrogén üzemanyagcellás Mercedes Citaro busz utastere Hamburgban, 2015.03.15-én.

A hidrogén üzemanyagcella leginkább a töltési időre ad megnyugtató alternatívát, illetve a városi elektromos hálózatokon sem feltétlenül jelenik meg hirtelen egy újabb nagyfogyasztó. A már lezárult hidrogénbuszos projektek óta viszonylag sok idő eltelt, ezért sok műszaki megoldás is fejlődött.
Az első a buszok vázszerkezete, itt az Euro VI és az elektromos hajtások beépíthetősége miatt újragondolták a gyártók a tömegelosztásokat, illetve a buszok felépítményét is sikerült könnyebbre készíteni
.
Mivel az üzemanyagcella a hidrogénből áramot állít elő, itt is elektromos a meghajtása a busznak, a beépítésre kerülő elektromos hajtások hatásfoka is sokat javult. A járműipar egyébként jókora késéssel követi az elérhető technológiák felhasználását, ez látszott is a második generációs hidrogén buszokon.
Az üzemanyagcella nem szereti a hirtelen terhelésváltozásokat, ezért hibrid rendszerben, akkumulátorokkal együtt célszerű hajtásra használni. Az akkumulátorok és az üzemanyagcellák is sokat fejlődtek, mindkettő ára meredeken zuhant, és van remény platinamentes üzemanyagcella előállítására is, már belátható időn belül.

Forrás: http://www.fch.europa.eu/project/joint-initiative-hydrogen-vehicles-across-europe-2