Mégegyszer a 2-es metró elágazó műtárgyáról

2022. június 07. - OMNIBUSZ BLOG

1024px-a_majdani_puskas_ferenc_stadion_metroallomas_epitese_1951_fortepan_91678.jpg

A 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásánal található elágazó műtárggyal kapcsolatos írásra számos észrevétel érkezett. Némelyik építő jellegű volt, de természetesen akadtak negatív felhangot megütő, a konstruktivitást mellőző megnyilvánulások is.

Úgy gondoltam, hogy mielőtt rátérnék a 3-as metró Határ úti elágazó műtárgyát tárgyaló írásomhoz, pár észrevételre külön is reagálnék.

Az első és legfontosabb, hogy a 2-es metró alagútjában soha nem tároltak Nohab mozdonyokat, sőt mi több, a metró és a vasút pályája sosem állt összeköttetésben itt.

Volt, aki azt nehezményezte, hogy az index fórum metrós topikjában is többet lehet megtudni erről az elágazásról, és hogy paintben rajzolgattam valamit. Nos, szándékosan nem kezdtem bele abba, hogy mikor változott meg az alagút vége, mikor sütött be a nap az alagútba, stb. Továbbá az alagúti műtárgy kontúrja mérnöki tervező szoftverrel készült a létező papír alapú terv digitalizálásával, ez látható a két légifotón.

A koordinátarendszerekkel kapcsolatosan jogos kritika volt, hogy a hozzáértőknek felületes az írás, míg azok, akik a vetületi rendszerekkel nincsenek tisztában, nekik talán szükségtelenek az információk.

Ebbe továbbra sem szeretnék nagyon mélyen belemenni, a lényeg, hogy a sztereografikus rendszer a föld görbületeit minden irányban figyelembe veszi, míg az EOV vetületi rendszer ferdetengelyű redukált hengervetület. Miért érdekes ez, és miért fontos az alagútépítés során? Azért, mert az EOV vetületi rendszer nem pontosan képezi le a földfelszín görbületét. Észak-déli irányban nagyobb a torzítás, míg kelet-nyugati irányban kisebb. Alagútépítéskor pedig nagyon fontos, hogy minél pontosabban épüljön meg az alagút. A sztereografikus és az EOV vetületi rendszer közötti különbséget jól szemlélteti egyetlen adat: a 4-es metró építésekor a két vetületi rendszer közötti eltérés 70 centiméter volt. De egy geodéta ezt ennél sokkal pontosabban el tudja magyarázni, én próbáltam a lehető legegyszerűbben megfogalmazni.

Most pedig térjünk rá a 3-as metró Határ úti elágazó műtárgyára! Ez az elágazás sokkal kisebb érdeklődésre tart számot, ez nyilván annak is köszönhető, hogy nincs egy vasúti pályaudvar üzemi területének a szomszédságában.

Amikor a 3-as metróvonalat tervezték, a Határ útnál (egyébként északon Újpest-Városkapunál is tervezték) egy elágazással számoltak, az egyik ág a ma is meglévő Kőbánya-Kispestig tartó szakasz, míg a másik ág az Üllői út alatt az akkor még működő Vörös Csillag traktorgyárig tartott volna, azaz praktikusan valahol a Hofherr Albert utcáig járt volna a metró. Tervek természetesen jöttek és mentek, olyan is volt, hogy a 3-as metró Üllői úti ága egészen a Béke térig tart majd, később pedig egyenesen a Liszt Ferenc repülőtér 1-es, majd a 2-es termináljáig fog közlekedni, ami akkor még Ferihegyi repülőtér volt.

A tervezők és a kivitelezők is annyira hittek ebben az ágban, hogy amikor 1976 és 1980 között megépült a metró déli szakasza, akkor a Határ útnál megépítették az elágazó műtárgyat. A kérdés csak az, hogy ez a felszínről szemlélve hol lehet, és az elágazás meddig épült meg?

A kifele iránnyal kezdem, az egyszerűbb is, és ráadásul bármikor saját szemünkkel is megnézhetjük amikor a Kőbánya-Kispest felé tartó metró menetirány szerinti jobb oldalán kitekintünk. Az elágazási rész itt rövid, de jól kivehető. Régebben még a kitérő is benne volt a pályában és a kiágazás vágánya egy bakban végződött. Becsky András 1995-ben készült videóján már nem volt a pályában ez a kitérő, de a harmadik sín talán még a mai napig ott van. Ha valakinek van pontos információja, hogy mikor építették ki azt a kitérőt kommentben mindenképpen írja meg. Nekem annyi az emlékem, hogy a '87-ben 100%, és 90%-ra teszem az emlékeim alapján, hogy '89-ben is még ott volt.

Az Üllői út felől érkező iránynak viszont le kell kereszteznie a Kőbánya-Kispest kifele irány alagútját. A sűrű követés miatt különszintű keresztezést álmodtak ide akkoriban, és ennek megfelelően az Üllői úti irány alulról keresztezi a másik ágat. Erről viszonylag jó, informatív légifotók állnak rendelkezésre, amik pont jó időpontban dokumentálták az építkezést.

Az alábbi 1977. október 7.-én készült légifotón sok érdekesség látható, először nézzük a digitalizált tervekből készült műtárgykontúr ráillesztésével.

Sajnos itt azonnal szembesültem azzal, hogy a műtárgykontúr és az említett légifelvétel egymásra illesztése nem lesz könnyű, mivel a fényképen jelentős torzulások vannak, ezért úgy döntöttem, hogy igyekszem a kiágazáshoz igazítani. Mint az látható a Kőbánya-Kispest felől érkező és az állomási műtárgy kontúrjánál már elég jelentős eltérés tapasztalható.

Azonban a felvételen nagyon sok érdekesség fedezhető fel a metróállomás építésén kívül.

Hihetetlen, de az Ibis szálló épülete és környezete mintha semmit sem változott volna, ahogyan a Száva kocsiszín előtt már áll a társasház. Érdekesség, hogy a képet uraló nagy sportpálya a futókörrel a mai napig megvan, míg az attól délre látható focipálya helyén napjainkban irodaház áll.

A Ferihegyi gyorsforgalmi út, ami az Üllői út – Kőér utca csomópontba direktben csatlakozott be, az építkezés miatt a mai Vak Bottyán utcába van terelve, ami korábban nem létezett, és a képen is látható, hogy a Vak Bottyán utca korábban a Mátyás király utcával szemben torkolt az Üllői útba.

Határ úti metróállomás környezete 1977-ben (légifotó:fentrol.hu, saját szerkesztés)

Ami még érdekes, hogy mennyi épület tűnt el a környéken. Az Ady Endre és az Üllői út között bevásárlóközpont épült, de pl. a Vak Bottyán utca és az Üllői út között is rengeteg földszintes ház tűnt el, és a mai napig üresen áll az a terület. Még egy érdekesség látható az Üllői úttól északra a fotón van egy önálló épület, amit persze felvonulási épületek vesznek körbe. Vajon csak egy lakóház, vagy annál több volt?

 Határ úti metróállomás környezete a 2000-es években (saját szerkesztés)

Az elágazó alagút a mai napig megvan, ám nincs túl jó állapotban, ami annak is köszönhető, hogy a talajvíz beszivárog a csonka alagútba, amibe vágány sosem épült, és mivel használaton kívül van, ezért kisebb figyelmet fordítanak rá, mint a működő alagutak esetében.

Ez a helyszín, mint már említettem sokkal kevésbé rejtélyes, mint a 2-es metró elágazó műtárgya, de jól mutatja, hogy mind az 1950-es, mind pedig az 1970-es években amikor a két metróvonal tervezése és kivitelezése megkezdődött a tervezők gondoltak arra, hogy az akkor éppen aktuálisan megálmodott hálózat a már átadott és működő vonalak működését a továbbfejlesztés ne zavarja.

Az, hogy volt-e értelme egy ilyen elágazó állomás és a hozzá kapcsolódó műtárgy megépítésének, a jelenből megítélni objektíven nyilván nehezebb, hogy tudjuk a 3-as metró 1980-as Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest szakaszának átadása után 42 évvel sem valósult meg az Üllői úti ág, és talán nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy már nem is fog megvalósulni.

Ha innen nézzük, akkor feleslegesen épült meg az állomás és az elágazó műtárgy úgy, ahogy, de ha abból az aspektusból vizsgáljuk, hogy annyira hittek az említett ágban, hogy a kifele irányba még a kitérő is beépült, akkor azt mondhatjuk, hogy példaértékű előrelátás volt megépíteni a műtárgyakat.

(Címlapkép: Fortepan)

A bejegyzés trackback címe:

https://omnibusz.blog.hu/api/trackback/id/tr7517850173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.07. 21:03:30

A vetületi rendszerekbe inkább ne menj bele.
Azt, hogy miért tartották meg, azt múltkor megválaszoltam a közösség.
A 70 cm igaz, csak nem ott és nem úgy.

bodecsabi 2022.06.23. 22:53:13

Ha már elágazó műtárgy, a 2-es metró Deák-Astoria állomásközében, talán közvetlenül a Deák tér után az Örs fele menő oldalon is ki van építve egy elágazás az alagútban. Én úgy tudom, mintha azt az akkor még máhogy tervezett 4-es metróval üzemi összekötő műtárgyának tervezték.
süti beállítások módosítása