A kormány minden szándéka és tette ellenére az átlag utasok nem veszik eléggé igénybe a honi vasút szolgáltatásait. Ezen az állapoton most nem úgy kívánnak segíteni, hogy javítják a vasúti szolgáltatások minőségét –hanem inkább megemelik a másik szolgáltató– a szintén állami tulajdonban lévő, közforgalmú autóbuszok jegyeinek árát.

A vasúti utasok elmaradásának okait az elmúlt néhány évtizedben nem tárták fel, helyette központi tervutasításos módszerrel inkább megszüntetik a 2007 óta élő közös, egyforma helyközi tarifát. Pedig elég lett volna kikérdezni a távolsági utasokat, hogy mégis miért ülnek buszra, mikor van vonat is?

Minőségi szolgáltatás a MÁV-nál. Harmadik generációs IC kocsi, korszerű mozdonnyal

A válasz egyértelmű: a távolsági busz tisztább, pontosabb, biztonságosabb. A buszok utasainak döntő többsége diák és –bármennyire is furcsa– nyugdíjas hölgy. A hölgyek persze kényesebbek (okkal-joggal) a közlekedési eszköz tisztaságára. Azt szeretik a buszban, hogy ha bármi probléma adódik útközben, a buszvezető biztosan tájékoztatja őket, míg a vasúton bizony sűrűn előfordul, hogy órákig állnak nyílt pályán két falu között és a vonat személyzete – bár tehetné – egy szót sem szól utasaihoz arról, hogyan tovább. Ritkán tárgyalt dolog az utas biztonsága. Itt nem balesetekre kell gondolni, hanem zaklatásra, lopásra, erőszakoskodásra. Szinte mindenkinek van egy ismerős szomszéd nénije, unokahúga, nagymamája, akit biztosan ért már valamilyen atrocitás a majdnem üres vasúti vagonban.

Nemcsak korszerű buszok szállítanak utasokat a helyközi Volán járatokon...

Ezek tehát, azok az okok melyek miatt a távolsági buszközlekedés virágzik. Pontosabban virágozna, de a kormány politikusai szemében a távolsági busz, ördögtől való dolog. Ezt ki is nyilvánítják sokszor és sok helyen. (A rosszmájú kormányzati pletykák szerint az sem véletlen, hogy a Volán társaságok évek óta nem jutnak hozzá áhított új buszaikhoz. Mondván, hogy ha a MÁV nem kap semmit akkor a Volánok se kapjanak!) Ugyanakkor a kormánypárti frakció prominensei nem győznek harcolni azért, hogy a távolsági buszokat leállítsák, kivéve az ő saját városuk és Budapest, vagy saját városuk és a megyeszékhely esetleg más városok felé közlekedőket. Magyarul csak olyan buszjáratokat „szabad” leállítani, amik senki érdekét nem sértik. Ez történt idén áprilisban is, csak azok a távolsági járatok szűntek meg, melyek gyors járatoknak számítottak, így kevés érdek érvényesült körülöttük.

...de a távolsági kocsik kényelmesek és biztonságosak

E kettősség oka egyrészt a frakció fegyelem és a saját választóik érdekei közötti ellentét. Hazánkban a helyközi közlekedésben utazó utasok 79 százaléka autóbusszal, 21 százalékuk vonattal közlekedik. A 79 százaléknyi buszos utasnak nagyjából 2-3 százaléka az, amely távolsági forgalomban is busszal utazik, a többiek helyközi buszokkal utaznak. E 2-3 százalék vonatra átültetése most a cél, egy igen bonyolult rendelettel. A szöveg szerint „az emelt szintű országos járatokon” kell alkalmazni a plusz dézsmát, sajnos az utasok kárára.

Azt, hogy mi az emelt szint viszont senki se szabályozta. Egy légkondicionáló használata 2012-ben már emelt szintnek számít? Mi van, ha az alapjáraton úgynevezett „emelt szintű” busz közlekedik, de a másod- harmadrész busz normál kocsi? Ilyenkor milyen jegyet adjon a pénztáros, aki a jegy árusításakor –ami az utazás előtt akár hatvan nappal is lehet– még nem tudhatja, hogy milyen busz lesz a kisegítő járat (másod- harmadrész) két hónap múlva.

A MÁV-nak összesen hetven korszerű elővárosi motorvonata van. A Volánoknak több száz olyan járműve van ami korszerűnek mondható

Akiknek fontosak a tisztaság, pontosság és a megfelelő utastájékoztatás követelményei, azoknak plusz 300-400 forint többletet okoz ez. Az Intercity helyjegy is nagyjából ennyibe kerül egyébként. Meg fogja érni ezen túl is? Mindaddig, amíg nem magát az alapproblémákat változtatják meg –vonatok az eddigieknél alaposabb takarítása, a vasúti menetrend betartása, az utasok pontos tájékoztatása– addig a távolsági buszok meg fognak élni, lesz rajtuk utas. Akkor is, ha parancsuralmi módszerek visszahozása a piacgazdasági folyamatokban most épp divatosnak mondható.

A rendelet alkalmazása után, mivel igen bonyolult, ugrásszerűen megnőhetnek az utaspanaszok. Erre egyelőre sem a vasúti (MÁV, GYSEV), sem a közúti szolgáltatók nincsenek felkészülve.