Itthon szinte ismeretlen, ám külföldön egyre kedveltebb a debreceni márka.
Sajnos régen elmúltak már azok az idők, amikor hazánk autóbusz nagyhatalom volt: a mai magyar gyártók a túlélésért küzdenek; pontosabban van olyan közöttük, amelyik valóban küzd, nem pedig arra a bizonyos sült galambra vár. Ilyen a debreceni Magyar Járműtechnikai Zrt, a hazai buszpiac méltatlanul mellőzött szereplője.
Autóbuszok felújításával kezdte a cég, de ezt a tevékenységüket a mai napig űzik
Valószínűleg kevesek számára cseng ismerősen a cég neve, pedig nem most kezdték a szakmát: közel hatvan éve foglalkoznak autóbuszok felújításával, a ’90-es évektől furgonokat varázsoltak mikrobusszá, illetve vázelemek gyártásával beszállítói voltak az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárnak is. 2004-ben aztán mérföldkőhöz érkezett a cég: bemutatták az első sajátmárkás járművüket, az MJT L83-01D néven futó alacsonypadlós helyközi csuklóst. A típust hiánypótlónak szánták, hiszen a „nagy” Ikarus ekkoriban már lehúzta a rolót, a Kravtex még csak magaspadlós szóló kocsikat gyártott, de a többi, akkor még létező (de mára már megszűnt) cégnek sem szerepelt csuklós busz a termékpalettáján. Természetesen nem csak ebben, hanem egy egész típuscsaládban gondolkodtak, a 8 méteres miditől a 18,75 méteres csuklósig, különféle alternatív hajtásokkal (például földgáz, troli), a megrendelő igénye szerint. Ennek ellenére csupán a bemutatópéldány kelt el, itthon nem mutatkozott különösebb érdeklődés az MJT buszaira.
A tavalyi év újdonsága volt a 3 tengelyes emeletes, nyitható tetővel, Dánia részére. A típus iránt Berlinből és Moszkvából is érdeklődnek
Tarnai Sándor, a cég vezérigazgatója viszont egyedi szemléletmódot képvisel: ő nem ment sírni a médiába némi állami megrendelés reményében, ehelyett rezignáltan tudomásul vette, hogy nem szabad olyan szekér után futni, ami úgysem venné fel. Így inkább külföldön keresett vevőket a buszaira, és hamarosan talált is: több mint 50 emeletesre kaptak megrendelést Isztambulból - a nemzetközi tenderen olyan neves cégeket utasítottak maguk mögé, mint az angol Optare, vagy a török BMC. Tulajdonképpen azóta is ez az MJT sikertípusa, amelyből azóta már több mint 100 darab közlekedik Európa szerte. Ha esetleg Hamburgban, Stockholmban vagy Koppenhágában támadna kedvünk egy kis városnézéshez, azt jó eséllyel egy debreceni gyártású busz fedélzetéről is megtehetjük.
Az MJT tehát már Nyugat-Európában is bizonyított, a hazai áttörés viszont továbbra is várat magára. 2009-ben Debrecen a teljes járműparkját lecserélte szolgáltatóstól együtt, de a helyi cég, mint gyártó szóba sem jöhetett. Rá egy évre Pécs hasonló lépést fontolgatott, ott úgy tűnt, hogy az MJT lesz a befutó, de a merész gondolat csak álom maradt, azóta sem vásároltak egyetlen egy új buszt sem. Mint ismeretes, jelenleg a Volánok beszerzései központilag vannak letiltva, és úgy tűnik, hogy egyelőre Budapesten sem lesz új magyar busz. Legalábbis menetrend szerinti forgalomban, hiszen a tervezett, városnéző buszokra vonatkozó szigorítás akár az MJT-nek is kedvezhet.
A teljesen alacsonypadlós, 4 ajtós csuklós prototípusa. Anyagiak híján sajnos egyelőre nem sikerült befejezni
Bár a közelmúltban a cég felszámolásáról szóltak a hírek, nem adják fel, tovább küzdenek. Egy belgrádi közlekedési cég például két újabb emeletest rendelt, a németországi Karlsruhéből pedig egy teljesen új, 10,5 méter hosszú alacsony belépésű városi busz kifejlesztésére kaptak megbízást. A karosszéria rozsdamentes acélból készült, a járóképes alváz a Mercedestől származik. Érdemes megemlíteni, hogy a német cég nem ad el főegységeket boldog-boldogtalannak, a karosszáló felé komoly elvárásokat támasztanak. Az MJT maradéktalanul megfelelt az elvárásoknak, így egyenrangú partnerként jelenhetnek meg az ottani piacon.
Gyártás alatt az MJT legújabb típusa. A megrendelő a karlsruhei közlekedési vállalat
A felújítások és az új buszok tervezése/gyártása mellett jelenleg egy harmadik tevékenység is szerepel a cég portfóliójában, a kínai buszok átalakítása. A Bonluck cég alacsonypadlós városi, helyközi és egy távolsági buszt küldött Debrecenbe, hogy végezzék el rajta azokat a módosításokat, aminek kapcsán európai típusbizonyítványt kaphat a három típus. A későbbiek folyamán esetleg itt történne ezeknek a buszoknak a gyártása vagy végszerelése is, de az MJT továbbra is inkább a saját járműveire helyezné a hangsúlyt. Néhány évvel ezelőtt egyébként licencmegállapodást kötöttek egy másik kínai céggel, amelynek keretében MJT buszok készülhettek volna Kínában, belső piacra. Az állam azonban meggondolta magát, buszgyár helyett inkább egy katonai jármű gyárat építtetett, így az üzlet végül meghiúsult.
Kínában is megbíznak a debreceniek szakértelmében: három, Európába szánt Bonluck busz átalakítását az MJT végzi
Tervek tehát vannak, megrendelések lennének, a cég azonban az utóbbi időben sajnos folyamatosan anyagi problémákkal küzd, és csupán néhány buszt tud gyártani évente. Az ok talán ismerős lehet: se a gyártó, se a vevő nem kap hitelt az új járművekre, saját erőből pedig ritkán tudják finanszírozni a gyártást, így ritkán születik üzlet. Ördögi kör, nehéz rá megoldást találni, de hamarosan talán ez is sikerül: a tervek szerint a finanszírozó szerepét valamelyik nagy, multinacionális, főegységbeszállító partner vállalná magára.