A Volánbusz Zrt. módosította a Rába-Volvóval kötött szerződést a budapesti agglomerációs közlekedésbe szállítandó buszokról. Az okok mellett a szerződéses pontokban szereplő módosítások is elképesztőek.
A módosítás hivatalos oka, hogy a Volánbusz felső nyomásra úgy szerezte be a buszokat, hogy még nem volt tisztázott a buszok pontos működtetési modellje. A BKK elvárásainak teljesítéséhez azonban át kell alakítani a buszokat, ami pénzbe kerül, tehát a buszok drágábbak lettek. Az eredeti, darabonkénti nettó 264'000 eurós ár 274'770 euróra nő. Változott a fellépő nélkül elérhető ülések száma illetve az utastéri átjárók szélessége is. A helyi kivitelben az eredetileg 8 fellépő nélküli ülés 7 darabra csökkent, illetve az 540 mm széles utastéri átjárók 515 milliméteresre csökkentek. A külső utastéjékoztató kijelzők száma kiegészült egy bal oldali oldalsó, és egy jobb hátsó, oldalsó kijelzővel. Az első és hátsó terepszögek a 6,1 és 6 fokos érték mellé kaptak egy kiegészítést is, hogy szintezéssel 20 kilométer per órás sebességig 7 fokra növelhetők.
Ez bizony nem Rába. A svédek sak röhögnek rajtunk, hogy ezt a lengyel buszt magyarnak mondják.
Lássuk a hivatalos indoklást: ,,A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. által „Budapesti agglomerációs közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetése szóló és csuklós autóbuszokkal, bruttó költségtérítéssel” címen indított közbeszerzési eljárás a Szerződés tárgyát képező autóbuszok vonatkozásában olyan követelményeket határozott meg, amelyekről a Feleknek a szerződéskötéskor nem volt és nem is lehetett tudomásuk. "
A jó indoklás elsősorban a vételár miatt fontos, mivel a tenderben értékelési szempontként szerepelt. Arról viszont elképzelésünk sincs, miként befolyásolta a BKK az átjárók szélességét, miközben a padlót burkoló anyag gyártmánya és vastagsága változatlan maradt. A Volánbusz által nyilvánosságra hozott anyagok közt nem elérhető a tender műszaki dokumentációja, így egyelőre nem tudjuk ellenőrzni, hogy az 540 milliméternél keskenyebb átjáró kizáró ok lehetett-e a Volánbusz szerint, a BKK szerint viszont biztos nem az, ők megelegédnek 450 mm-essel is. Az ismeretlen műszaki szempontokkal szembeni érvelés viszont sántít, mivel a korábban beszerzett Mercedes Citarókhoz képest számos ponton engedett a BKK. Például a fedélzeti kamerák számában vagy a fellépő nélkül elhelyezhető ülések számában is. A Volvóra nézve kizáró ok is lehetett volna a korábban megkövetelt 7 fokos első-hátsó terepszög, de ezt szintezéssel is teljesíthetőre módosították. Ettől függetlenül a Volvo az aluminium vázszerkezet miatt sok piacról kizárhatja magát, ahol fontos lehet a legalább 7 fokos terepszög megléte. A budapesti utak minőségét mindenki ismeri, ahogy a szintezőkapcsolók kezelésének népszerűségét is a járművezetők körében, remélhetőleg nem gyakran fogunk felakadt csoda ,,Rába" buszokat látni.
Milyenek a Rábának mondott Volvo buszok?
Szabad szemmel is jól látszik meddig tart az acél felépítmény, és hol kezdődik az alumínium.
Először is Volvók, egyáltalán nem Rábák. A magyar hányad a Rába matricás buszokban kisebb, mint a BKV 2005-2006 között beszerzett 100 darab Volvo buszában. Ugyanis a mostani buszokban bármilyen hihetletlen is,de találtunk magyar alkatrészeket. Az ablakkeretek König gyártmányúak, a bennük lévő üveg viszont a BKV Volvóival ellentétben nem magyar. A padló pedig francia Tarabus gyártmányú a Volánbusz Rábának hazudott buszaiban, nem hazai Graboplast, ahogy a BKV Volvóiban volt...
A dobogók mérete miatt mértünk ezt-azt a Volvo buszokban, és a nyitott ajtók között valahogy nem sikerült megmérni a BKK és nem mellesleg a 2001/85 EU-s rendelet által is előírt 1100 milliméteres szabad távolságot a kapaszkodók között. A padlót szegélyező narancssága anyag igen gyenge minőségű, a még át sem adott buszokon már több éves használat benyomását keltően koszos volt. A busz kialakítása számos helyen ötletes, például az ajtószárnyakba vezetett vezetékeket energialánc vezeti, megtörés nélkül. Az utastéri hőmérséklet érzékelője pedig egy utasülés alá került, saját ventilátorral. Érzékelnie lesz mit, mivel a 35 kW teljesítményű fűtőkészülékhez összesen csak 12kW teljesítményű ventilátoros hőcserélő és még pár méter vonalradiátor tartozik, aminek a teljesítménye kb. 500W/méterre becsülhető. Tehát a teljes fűtőteljesítmény kihasználásához szükség lesz a klímaberendezés használatára is, ebbe is be van vezetve elvileg a melegvízkör. Ebben annyi a szépsághiba, hogy a klímaberendezés az utastér felső részébe fújja be a levegőt, a meleg levegő pedig köztudottan felfelé szeret szállni, ellentétben a hideg rokonával.
Ez az össezkent, csavarozott szenzorral tákolt rámpa lenne a Volvo minőség? Ettől sokszor különbet tudnánk itthon, ha nem derogálna...
Az utas számos ponton megkérdőjelezhető kialakítású, lengyel gyártmányú buszt kap, Rába matricával, aminek semmi keresnivalója nincs egy ilyen tákolmányon. A Volvo hazai forgalmózójává degradált Rába Jármű Kft.-vel kötött szerződést a Volánbusz a tender értékelelési szempontjául szolgáló pontban is módosította, illetve olyan pontban is, amihez a későbbi szolgáltatási formának semmi köze nincs. A történetnek azonban nincs vége, a szintén lengyel gyártmányú szóló MAN buszokban a leszállásjelzők nem egységesek, de még csak nem is egyeznek meg a Volvo buszokba rendelt kivitellel, ahogy a kijelzők sem, ami kivételesen nagy dilettantizmusról árulkodik.