A Malév csődjéhez hasonló gyorsasággal állhat le a BKV. A közlekedési társaság pénzügyi helyzetét rendezni szándékozó eddigi tárgyalásokról egyetlen nyilvánosságra hozott megoldási javaslatról derült ki, hogy működésképtelen lehet.
 

A kormány, és a főváros a hitelező bankokkal a törlesztések átütemezéséről állapodott volna meg, állami kezésségvállalás mellett.
A Napi Gazdaság szerdai cikke szerint a BKV-nak már van olyan hitele, amit állami kezességvállalás mellett vettek fel. A hitelt március 17.-én kellene visszafizetni, ha a BKV képtelen erre, akkor az állami garanciát le kell hívni, ez pedig az összes többi hitel lejártát jelentheti, és így a BKV összeomlását is.

Ez a helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem hosszú folyamat eredménye. A Malévval ellentétben itt nem vethetünk semmit az Európai Unió szemére. Sokkal inkább a hazai szemléleten kellene elgondolkodni.

Közel két éve volt a nagy buszteszt. Két hazai gyártó saját kockázatára új városi csuklós buszokat fejlesztett ki, mivel a már akkor is elöregedett járműpark cseréje jó üzletnek tűnt. Azóta ezekre a buszokra nem érkezett megrendelés, pedig nem csak a BKV buszállománya öregebb a kelleténél. A közlekedési társaságoknak a rossz finanszírozás miatt nincs pénzük a járműállományuk cseréjére.

Ennek egyik oka az elterjedt tévhit, miszerint az Európai Uniós forrásokból nem lehet dízelmotoros buszt beszerezni. Ezt a tévhitet már többször cáfoltuk.

Budapesten jelenleg egyetlen jelentős EU-s forrásból támogatott közösségi közlekedési beruházás zajlik, ez pedig a 4-es metró építése. Egy metróvonal üzemeltetése viszont nem két fillér, gondoljunk csak a mozgólépcsőkre, az állomások világítására, szellőzésére. A metró üzemeltetésének költségét nem fogja fedezni az új utasok által fizetett jegybevétel, de mégis belevágtak egy ilyen beruházásba azok, akik a mostani hálózat fenntartásának a költségét is csak hitelből teremtették elő…

Különböző külföldi városok példáján keresztül lássuk mit is kapunk és mennyiért Budapesten. Valóban olyan nagyon drága a BKV az adófizetőknek vagy csak a politikusok nem szívesen költik rá a pénzt?

*: A 16 mrd Ft a fogyasztói árkiegészítés, ez a többi városnál szimplán csak jegybevételként szerepel.
**: 2007-es adatok.

Mit is láthatunk? Budapesten a tömegközlekedés abszolút értelemben nem kerül többe az adófizetőknek, mint máshol. Az utasok viszont arányaiban nagyobb terhet viselnek, és rosszabb minőségű szolgáltatást kapnak cserébe. A többi város képes előteremteni a közlekedés jó működtetéséhez szükséges forrásokat, itthon ez valamiért nem megy.

Az EU-s fejlesztések után tehát újabb tévhitet sikerült leleplezni, miszerint a közösségi közlekedés nagyon drága volna az adófizetőknek. A színvonalához képest lehet ez a helyzet, de ennek az oka a fejlesztési pénzek felelőtlen elköltése látványos, de eredményt nem mutató beruházásokra, mint amilyen a 4-es metró is. A város levegőszennyezettségét és ezáltal a lakók egészségét naponta befolyásoló idős buszpark cseréjére pedig nincs forrás...

A közösségi közlekedés a politika játszótere volt az elmúlt két évtizedben, csak a politikusok érdekeit szolgáló szakemberek véleménye kaphatott teret. Az ingyen utazás intézményét, ami a bajok egyik fő forrása, még egy erős felhatalmazású kormány se meri megbolygatni, így a jövőre nézve semmi jót nem várhatunk.
 

Felhasznált irodalom: BKV Hosszútávú stratégia melléklet BCG